2024. január
A 2024-es év első hónapja rengeteg izgalmas eseményt tartogatott, ugyanis Japán lett az ötödik ország a világon, akik sikeresen elérték a Hold felszínét január 19-én a SLIM elnevezésű (Smart Lander for Investigating Moon) leszállóegységükkel. A szonda ráadásul több holdéjszakát is túlélt, amire nem számított a Japán Űrügynökség (JAXA), ennek köszönhetően rengeteg értékes adatot sikerült rögzíteniük.
Szintén még ebben a hónapban örökre el kellett búcsúzni a NASA Ingenuity marsi helikoptertől, mely három év és több sikeres repülést követően a rotorlapátja megsérült az utolsó repülése során. Egy későbbi vizsgálat kiderítette, hogy a navigációs rendszer hibája okozta az űreszköz végét.
Az űrben nem lehet túl sokáig tartózkodnia az embernek, mert a súlytalanság káros hatással van a szervezetre, ennek ellenére az orosz Oleg Kononenko űrhajós világrekordot döntött, miután több mint 878 napot töltött már az űrben - természetesen nem egyszerre, hanem több küldetés alkalmával. Oleg már öt alaklommal járt a Nemzetközi Űrállomáson és már gyerekkorában tudta, hogy egyszer űrhajós lesz belőle.
Történelmet írt az amerikai Intuitive Machines vállalat, akik a Nova-C elnevezésű leszállóegységükkel sikeresen landoltak a Holdon, ezzel ők lettek a világon az elsők, akik űrvállalatként elérték az égitest felszínét. A leszállóegység egyébként teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül hajtotta végre a műveletet, ám végül sajnos az oldalára borult az űreszköz, ami miatt a napelemei nem tudtak kellően feltöltődni.
A Voyager 1 űrszondával sok probléma adódott az elmúlt évben, többször is megszakadt a kapcsolat az űreszközzel, de márciusban sikerült ismét életet lehelni a szondába, mely négy hónap kihagyást követően megint küldött adatokat a NASA-nak. Az űreszköz immáron több mint 24 milliárd kilométerre van a Földtől, a kommunikáció egyre nehezebb a távolság miatt és a Voyager műszerei is kezdik felmondani a szolgálatot. A jelenlegi tervek szerint 2025-ben még működni fog az eszköz.
2024. április
Áprilisban teljes- valamint részleges napfogyatkozást lehetett megfigyelni Észak-Amerika teljes területén, amire rengetegen voltak kíváncsiak, többek között a NASA is, akik három űrszondával is végeztek megfigyeléseket. Legközelebb 2045-ben lesz hasonló eseményre sor kerülni, de idén is lesznek a Földnek olyan része, ahol részleges napfogyatkozást lehet majd megfigyelni. Hazánkban egyébként legutóbb 1999-ben volt teljes napfogyatkozás és legközelebb csak 2081-ben lesz újra.
2024. május
A Nap jelenleg a szoláris maximumát éli, ennek köszönhetően idén több geomágneses vihar is elérte a Földet, melyek sarki fényjelenséget okoztak olyan területeken, ahol általában nem szokott az éjszakai égbolton különleges fényjáték felbukkanni. A májusi geomágneses vihart hazánkban is lehetett észlelni, több helyen is látni lehetett a sarki fényt, rózsaszínbe borult az ég többek között a Balatonnál. Ilyen eseményekre még ebben az évben is lehet majd számítani, hiszen a Nap még mindig nagyon aktív, több napfoltból is lehet napkitörésre számítani.
2024. június
Június ötödikén útjára indult a Boeing Starliner űrkapszulájának első emberes küldetése, melynek során Butch Wilmore és Suni Williams a Nemzetközi Űrállomásra utazott és végül ott is maradtak. A Starlinerrel több probléma is adódott már az indulás előtt és alatt is. Az eredeti tervek szerint csak két hetet maradt volna a két űrhajós az űrállomáson, ám végül a hélium-szivárgás és egyéb problémák miatt a NASA úgy döntött, hogy nem kockáztatja az emberek életét és végül több hónap után személyzet nélkül tért haza a Statliner az űrből, amit egyébként túlélt az űrhajó. A két űrhajós a jelenlegi tervek szerint csak idén, azaz 2025-ben fognak hazatérni, így az ő kéthetes küldetésük végül kilenc hónapra nőtt.