A Nova-C és maga az Odüsszeusz űreszköz az első olyan eszközök és programok egyike, amelyet a NASA Commercial Lunar Payload Services (CLPS) (Kereskedelmi Hold - hasznos teher szolgáltatások) szerződésének keretében hoztak létre - ezek az eszközök fognak a jövőben olyan Hold-feladatokban részt venni, amelyeket teljes egészében az amerikai űrügynökség megbízására, azonban a NASA-n kívül fejlesztenek.
A leszállóegység egyébként teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül hajtotta végre a műveletet, az eszköz ugyanis olyan érzékelőkkel lett felszerelve, amelyeknek feladata autonóm módon a veszély érzékelése és elkerülése volt - ez pedig, a siker fényében, tökéletesen működött. A leszállási művelet nagy részét élőben közvetítették, azonban magát a landolást nem, itt egy nagyjából 15 perces üres várakozás következett, ami után elkezdtek érkezni a jelek a leszállási zónából, a Hold déli sarkától mintegy 300 kilométerre található Malapert kráter mellől, és a landolást sikeresnek minősítették.
A NASA igazgatója, Bill Nelson egy bejelentkezésben értékelte a sikeres műveletet és kiemelte, hogy az IM-1 küldetés az első olyan amerikai űrművelet volt az egykori Apollo-17 1972 decemberi leszállása óta, amelyben amerikai űreszközt juttattak sikeresen a Holdra. Ahogy fogalmazott: "Több mint fél évszázad után az Egyesült Államok ma visszatért a Holdra".
A Nova-C egyébként nem sokáig fog jeleket küldeni a közeli égitestről, hiszen kizárólag napenergiával tud működni, amely nagyjából egy hetet jelent, akkor ugyanis beköszönt a landolási zónában a sötétség. Mint ismert a jelenlegi sikerek előtt több kudarc is bekövetkezett, hiszen az Astrorobotic, az ispace és a SpaceIL sem tudott landolni a Holdon.
Kép forrása: Intuitive Machines