Nagyjából december közepén érkezett meg hazánkba az Oppo Reno 8 és annak Pro variánsa, mi pedig azonnal lecsaptunk a párosra, így a karácsonyi szezon alatt végig és január első hetében is folyamatosan használtuk a készülékeket, így az átlagos egy vagy két hetes tesztidőszakkal szemben egy elég masszív, közel egy hónapos nyüstöléssel szereztünk alapos tapasztalatot a készülékekről. Tesztünkben együtt mutatjuk be a két kászüléket, azonban fontos megjegyezni, hogy leginkább a Pro variánsra élezzük ki a mondandót és a teszt végén a pontozás is ennek a készüléknek szól. Kezdjünk is hozzá!
A kínai Oppo 2021 nyarán robbant be a hazai piacra - és ezzel együtt néhány szomszédos országba - és azóta is erőteljesen bővíti felhasználói bázisát, köszönhetően a jó ár-érték aránynak és a kinézetre sokak számára vonzó dizájnnak.
Ezt a trendet a nálunk járt készülékek sem törik meg feltétlenül, különösen az Oppo Reno 8 Pro (a készülékben található információk szerint teljes nevén Oppo Reno8 Pro 5G) az, aminek a kinézetébe nem igazán lehet belekötni, és bár a jelentősen olcsóbb alapmodell sok egyediséget nem mutat fel, az tény hogy a szegmensben ahol indul, a minőségibb termékek között helyezkedik el.
A Pro variáns anyaghasználatában természetesen teljesen más, mint a sima Reno 8, hiszen ezt a készüléket az alumínium és az üveg jellemzi, szemben a másik műanyag kialakításával.
ColorOS13 a fedélzeten!
Az Oppo Reno 8 Pro elöl-hátul Gorilla Glass 5 védelemmel ellátott üveg - elöl még fólia is van gyárilag - , körben pedig alumínium borításával a prémium mezőnyben teszi le a voksát, főleg a nálunk járt zöld színben (ezen kvül van fekete is), ami egy egészen szép végeredményt mutat a szemnek. Persze az ujjlenyomatokat nagyon imádja a hátlap és percekkel a kézbe vétel után már virítanak is a dermális papillák által a bőrfelszínen képzett bőrfodorszálakból álló bőrlécrendszer rajzai a telefon hátsó fertályán.
Az sem mellékes, hogy a kialakítás igencsak csúszós felületet képez, magyarul ha nem figyelünk, bizony könnyen ki is csusszanhat a kezünkből a készülék, de a kanapé karfájára sem ajánlatos letenni, mert hipp-hopp a földön találhatjuk bejövő hívás - és ezáltal rezgés - esetén. A használat azonban roppant kényelmes, a telefon méretéhez képest nagyon könnyű, a súlyelosztás pedig példás. Hátul három kamera és egy villanó mellett mindössze a feliratok láthatók.
A készüléket körben alumínium borítja, a gombok is ebből az anyagból készültek, és ez igazán kellemes tapintást és nyekergésmentes működést biztosít, semmi nem lötíög, zörög, minden a helyén, az összeszerelési minőség nagyszerű. Felül mikrofonok, bal oldalon a hangerő szabályozók, jobb oldalon pedig a bekapcsológomb kapott helyet. Alul sim-tálca két nanosim részére, egy újabb mikrofon, a hangszóró és a töltőcsati került beépítésre.
Jack csatit keresve sem találni egyik modellen sem
A 6,7 colos kijelző gyakorlatilag teljes egészében uralja az előlapot, amit minimális káva vesz körül, a kamera pedig mindössze egy kis kör fent középen. Mivel akár 950 nitet is bíró HDR10+ AMOLED panellel van dolgunk, a megjelenítésre nem lehet panasz, a a 9:20-as képarány pedig szépen teríti az 1080 x 2412 pixel felbontást. A képfrissítés akár 120 Hz-es is lehet, természetesen always on display funkció is elérhető. A 161 x 74.2 x 7.6 mm méret mellé 188 gramm súly párosul.
A hármas kamerarendszer a már jól bevált 50 MP-es Sony IMX766-ból, egy 8 MP-es Sony IMX355 ultraszéles, és egy 2 MP-es OmniVision OV02B10 makró objektívből áll. A fényképek minőségére egyáltalán nem lehet panasz, semmilyen körülmények között sem, ehhez nagyban hozzájárul a gyártó saját MariSilicon X chipje is, amely a képalkotást támogatja. A makrót és az ultraszélest azonban ne erőltessük, ha nem muszáj. A szelfikamera a Sony IMX709 fénylesőjét alkalmazza, panaszra nincs is ok.
A 4500 mAh teljesítményű akkumulátorral egy napot - sőt inkább kettőt - simán ki lehet húzni, persze ha nekiállunk CoD Mobile-t tolni, akkor hamar elfogy a szufla, mint minden más készüléknél is. Azonban az átlagnál hamarabb vissza lehet pumpálni a naftát a 80W-os SuperVOOC töltésnek köszönhetően - nagyjából fél óra alatt újra 100%-on áll majd az aksi. Wi-Fi 6, Bluetooth 5.3, NFC, arcfelismerés és rezgő motor is jár a hardverek között, ahogy gyorsulásmérő, mágneses iránytű, giroszkóp, közelségérzékelő és fényérzékelő is.
Mindkettőben nyolcmagos proci, 256GB tárhely, 8GB RAM
Térjünk át kicsit az alapmodellre, első körben pedig annak külsejére: természetesen mivel teljesen más ligában játszik a készülék, ezért itt már nem kapunk prémiumérzetet, azonban panaszra nem lehet okunk. Ahogy ebben a szegmensben ez megszokott, az Oppo Reno 8 műanyag hátlapot kapott, és az oldalait is ez az anyag borítja, a vicc azonban hogy valahogy ez is képes gyűjteni az ujjlenyomatot, nem is gyengén.
Az előlapot itt is viszonylag vékony káva uralja, azonban alul ez már egy vastagabb keretet kapott, így a szimmetria nem adott mint a Pro esetében. A Gorilla Glass 5 által védett kijelző felbontása FullHD - és ez is AMOLED - , a 6,4 colon 1080 x 2400 pixel tárul a szemünk elé, a képfrissítés pedig 60 és 90 Hz lehet. A csúcs nit 800 lehet. A 160 × 73,04 × 7,67 mm méretű készülék 179 grammot nyom a mérlegen.
Az Oppo Reno 8 is tripla kamerát kapott, a rendszer egy Sony IMX766 érzékelővel ellátott 50 megapixeles fő objektívből, egy 5 megapixeles nagylátószögű és egy 2 megapixeles makró objektívből áll. Ahogy látható, a fő kamera ugyanaz, mint a felső ligás Reno 8 Pro esetében, azonban itt hiányzik a Marisilicon X NPU. A fotók viszont meglepően jól sikerültek a készülékkel, beltérben, kültérben egyaránt bőven a vállalható kategórián felüliek.
Vonzza a tekintetet a zöld verzió a hatalmas kamerákkal
Nyilván a kisebb objektívek azért itt már limitált működésűek - bár ezekre a Pro sem lehet büszke - , a telefonban nincs OIS, ezért ha nagyítunk, vagy épp makrózunk, hamar elérjük azt a határt, ahol még értékelhető képeket tudunk készíteni. Az előlapon itt is a 32 megapixeles, f/2.4-es szelfikamera található a Sony IMX709 érzékelőjével. A videórögzítés 4K-ban 30 fps, 1080p-ben pedig 60 fps lehet.
A Reno 8 jelenleg ColorOS 12.1-t futtat, de a hazai képviselet megerősítette, hogy hamarosan érkezik a ColorOS13 erre a készülékre is.
A ColorOS-re most külön nem térnék ki - akkorára hízott már, és annyi mindent pakoltak bele, hogy külön cikket érdemelne. Annyi bizonyos, hogy az egyik legjobb android forkhoz van szerencsénk a gyártó felületével, nem csak könnyen kezelhető, de gyors és fluid is, a használat során semmi roblémát nem tapasztaltam, pedig az iPhone-os tábort erősítem, ritkán találkozom kézre álló androiddal.
A Reno 8 Próban MariSilicon X dübörög, a Reno 8-ba ez már nem jutott
Mindkét készülékben kijelző alatti ujjlenyomat-olvasó található, ami a Pro esetén kicsit lejjebb van mind kéne, így elég nehéz az egykezes feloldás, de lehet hogy csak az én tepsi tenyerem miatt éreztem így. A nálunk járt készülékek mindegyikében 8Gb memória kapott helyet, az alapmodell plusz 3Gb-t, a Pro plusz 6Gb-t tud biztosítani igény esetén.
Mindkét modellben nyolcmagos processzor duruzsol, de amíg a Reno 8 egy Dimensity 1300-ast kapott, addig a Reno 8 Pro a bivalyerős Dimensity 8100-Maxszal az alaplapon hasít. Ez természetesen a teljesítményben erősen meglátszik: bár alapvetően mindkét készülék fluid érzetet biztosít az alapvető használat közben, a játékoknál például már nagyon erős a különbség.
Míg az Oppo Reno 8 Prót szívesen ajánljuk a keményvonalas mobiljátékosoknak, hiszen konkrétan mindent flottul visz a legújabb játékok közül is, addig az alapmodell a casuelek számára nyújt majd kielégítő működést. Komolyabb anyagoknál időnként ez utóbbin már reccenések vannak időnként, és a grafikát sem lehet a legtöbb esetben csúcsra húzni.
Hihetetlen, de a műanyag hátlapos Reno 8 is gyűjti az ujjlenyomatot
A készülékek tárhelye nem bővíthető és eSIM lehetőség sincsen, ezt fontos figyelmbe venni vásárlás előtt. Sajnos az Oppo Reno 8 telefonok hivatalosan nem rendelkeznek IP-védelemmel (és nem is mártottuk meg, hogy kiderüljön, bírja-e), ahogyan vezetékmentes töltéssel sem, és ezt bizony a Pro esetében jelentős hiányosságként vagyunk kénytelenek kezelni.
Összességében mindkét telefon tartogat kiváló és kevésbé csábító tulajdonságokat is. A dizájn nagyon szubjektív, azonban az kijelenthető, hogy a legtöbb embernek valószínűleg tetszeni fognak a készülékek. Az Oppo Reno 8 Pro kellemes, prémium érzetet nyújtó készülék, azonban vannak hiányosságai, amiket ebben a mezőnbyen már elvárnánk. A Reno 8 bár kisebb, külsőleg kevésbé extra, viszont sok olyan tulajdonsággal mint a nagy testvér, azonban sokkal olcsóbban.
Oppo flagship meg a spanja
Mindkét készülék 256GB tárhellyel és 8GB memóriával érhető el, ami határozottan jó opció, a versenytársak ennek a felével szoktak kezdeni - tárhelyben mindenképpen. Éppen ezért lehet hogy lesz akinél picit megtöri a kezdeti lelkesedést az árcédula, hiszen mivel nem egy 64GB-s vagy 128GB-s tárhellyel induló készülékről van szó, magasabban indul mint az átlag.
Ennek megfelelően az Oppo Reno 8 Pro hivatalos ára 330 ezer forint környékén mocorog, az Oppo Reno 8 pedig 220 ezer forint magasságában szerezhető be jelenleg hivatalos áron. És bár ez magasabbnak tűnik, mint a konkurencia, ne feledjük a nagyobb tárhelyet többek között. Hogy indokolt-e az ár, abban nem vagyunk száz százalékosan biztosak, már csak azért sem, mert külföldön legalább egy százas a különbség ehhez képest lefelé...
Remélem nem indulnak el abba az irányba ahova a Huawei anno, először csináltak olcsót, aztán olcsón jót, aztán drágán jót, mostanra meg drágán 
Nem rossz készülékek ez, jól alakul az Oppo!
