Jelen tesztünk alanya, mint már említettem, a belépőszintre érkezik, annak minden érthető és elfogadható limitációjával, és ez az árában is megmutatkozik, hiszen 85 ezer forint környékére sikerült belőni a végfelhasználói árat, az egyik szolgáltatónál pedig gyakorlatilag befizetés nélkül is elhozható a készülék.
A tavaly debütált első kategóriás készülékről nem készítettünk tesztet, azonban járt nálunk néhány hét erejéig, így volt összehasonlítási alapunk a mostani faceliftes megoldással kapcsolatban, így néhol összevetjük majd az előddel a mostani szériát.
Elölről nézve sok változást nem látunk, maradt a fenti kameralyuk középen, ahogy a káva mérete is ugyanaz. A TFT LCD (IPS) kijelző felbontása 1600×720 pixel, aminek meghajtásához nem kell nagy hardveres teljesítmény, így a használat közben kellemesen fluid tudna lenni a kezelés, de ez sajnos nem mindig valósul meg.
Ennek oka pedig nem más, mint a MediaTek Helio G37 proci (4xA53 2,3 GHz + 4xA53 1,7 GHz), ami időnként nehezen küzd meg a feladattal, hogy meghajtsa a hardvert, így akadnak röccenések bőven.
A meglepő azonban, hogy időnként meg jobban pörög, mint ahogy az ember várná egy ilyen teljesítményű procitól, ennek megfelelően a nem annyira hardverigényes, régebbi játékok közül is nem egy szépen futott a készüléken, gyakorlatilag döccenésmentesen lehetett autóversenyezni és lövöldözni is két meeting között. Vagy közben. A GPU szerepét az IMG PowerVR GE8320 tölti be egyébként, ami nagyjából fele teljesítményre képes mint a tavalyi modellben található Adreno 610.
Összességében a tavalyi verzióban használt Snapdragon 680 még annak ellenére is jelentősen erősebb teljesítményt nyújtott, hogy önmagában az sem egy nagy trúváj lapkakészlet. A megakadások leginkább a főmenü használata közben vagy lapozáskor jöttek elő, és nem is minden alkalommal...
Egyszóval furcsa mód nem túl konzisztens az MT6765H proci működése, de ne felejtsük el, hogy belépőszintű telefonról van szó, így nem lehet túl keményen felróni azt, hogy egy 90Hz-es képernyőfrissítésű telónál néha nem tudja merre van előre.
A 16,7 millió szín megjelenítésére képes, 6,74 hüvelykes kijelző képaránya 20:9, a készülék méretei pedig 167,5 mm x 76,9 mm, a vastagsága 8,3 mm. A készülék roppant könnyű, hiszen mindössze 196 grammal húzza a zsebünket. Az ujjlenyomat olvasó az oldalsó bekapcsoló gombba került, ezen kívül 2D arcfelismerést is tud az új Honor - ez azonban a készülék feloldására nem alkalmas.
Akkumulátorból 5330 mAh teljesítményű jutott a készülékbe, ami egész egyszerűen nagyon jó aksiidőt produkál, nálunk volt olyan hogy normál használat mellett simán elment három napot, ami manapság igencsak megsüvegelendő tulajdonság. Az X7a kapott gyorstöltést is (nevezzük annak...), ez 22,5 W-os SuperCharge töltést jelent esetünkben.
A hátlap természetesen műanyag, de nem recseg, nem hajlik, sőt az ujjlenyomatot is igen jól tűri, nem a gyűjtögetős fajták közé tartozik. 5G-t nem tud a készülék, viszont dual simes, amelyek közül bármelyik lehet az elsődleges kártya, és mindkettőn lehet internet, valamint Dual Stand-By módra is képesek.
Amiben viszont komolyabb előrelépés történt, az a kamerarendszer. A hátlapi négykamerás megoldás egy 50 MP-es (f/1,8) HD-kamerából, egy 5 MP-es (f/2,2) nagy látószögűből, egy 2 MP-es (f/2,4) mélységi és egy 2 MP-es (f/2,4) makrókamerából áll. A gyártó tehát egyértelműen ezen javított némileg, hiszen a tavalyi készülékben a nagylátószögű és a főkamera is gyengébb volt némileg. Az előlapi kamera ugyanúgy 8MP-es (f/2.0) maradt.
Az első és a hátsó kamerák is maximum FullHD 30fps minőségű videók készítésére alkalmasak, fotók tekintetében hátul 8192×6144 pixel a maximum, elől pedig 3264×2448 pixel lehet ez az érték. Képstabilizálás nincs, úgyhogy jobb ha nem remeg a kezünk, főleg a 10-szeres nagyítás esetében, amire az X7a képes.
Hangszórók tekintetében sok csodát nem kell várni: mint a kategóriában általában, mono hangot kapunk, az is leginkább csak a telefonhívás kihangosítására való, filmet nézni vagy játszani rajta egész egyszerűen katasztrófa, semmi értékelhetőt nem találunk, nincs élmény, csak a dobozhang. Marad a füles az ilyesmihez.
A Honor X7a Magic UI 6.1 felülettel érkezik, a márka használóinak ezt nyilván nem kell bemutatni, de a más rendszerről érkezők is hamar fel fogják ismerni, mi hogyan működik, hiszen alapvetően egy barátságos, könnyen használható kezelőfelületről van szó.
Természetesen teljes értékű GMS (Google Mobile Services) fut az Android S alapú készüléken, így minden androidos alkalmazás és szolgáltatás elérhető. Emellett megtalálhatók a gyártó saját alkalmazásai, mint például az applikációs bolt, vagy a témakezelő alkalmazás.
A készülék 4GB és 6GB memóriával kapható - mindkettőnél működik a Honor Turbo RAM - , a tárhely mérete pedig 128GB, ami maximum 1 TB-os microSD kártyával bővíthető. Ez utóbbi már igen kevés készüléken található meg manapság, ahogy a 3,5-ös jack dugó is, de ebbe a készülékbe ez utóbbiból is jutott. USB Type-C, NFC és GPS természetesen van a készülék tulajdonségai között, erre felesleges kitérni külön.
Arról azonban mindenképp szót kell ejteni, hogy - ugyanúgy ahogy a Magic5 Lite esetében is - a dobozban már csak töltőkábel található, töltőfej pedig nem jár hozzá. Nem fog meglepetést okozni az sem, hogy IP-védelem sincs a készüléken, így nem csepp és porálló elméletileg - gyakorlatilag az enyhe esőt természetesen bírja, ahogy a mindennapi normál használatot is, legyen akár szeles idő, amikor kavarodik a por.
Összességében egy, a mindennapi életben könnyen használható, de messze nem kiemelkedő és némileg túlárazott készülék lett a Honor X7a - de kinek is ajánlható igazán? Azoknak mindenképpen, akik előnyben részesítik a Honort más gyártókkal szemben, és az egyik legolcsóbb megoldást keresik a kínálatból - viszont nekik is érdemes elgondolkodni a tavalyi verzión, hiszen abban egész egyszerűen erősebb a hardver, ráadásul most jelentősen lecsökkent az ára is.
Azoknak is érdemes elgondolkodnia a készülék beszerzésén, akinek fontos a viszonylag jó kamerás képesség ebben az árszegmensben, és az sem mellékes, ha sokáig bírja az aksi. Megfelelő megoldás lehet akkor is, ha a szülő nem akar sokat költeni a gyerek első mobiljára, viszont akkor lehet hogy azt kell majd hallgatnia, hogy nem fut jól a PUBG...
De fordított helyzetben is jó vétel lehet a készülék, amikor idősebb szülőknek, nagyszülőknek keres az ember viszonylag nagy kijelzővel rendelkező, relatíve strapabíró, töltőkábelt ritkán kérő, mégis újabb rendszert futtató mobiltelefont.
Aki rendelkezik a tavalyi verzióval, semmiképpen ne váltson az újra, kivéve ha picit jobb kamerát szeretne. Mindenki más pedig nézzen körül alaposan, hogy ezekkel a paraméterekkel egész pontosan milyen alternatívák vannak, nehogy csalódás érje. Ár / érték arányban mindenképp vannak még jó versenyzők, mivel bármennyire is tűnik olcsónak a 85 ezer forint, vannak ennél olcsóbbak is.