Még valamikor július közepén került hozzánk egy példány az egész korrekt Honor 90 kistestvéréből, amit jó pár hétig nyúztunk, ám a teszt mind a mai napig váratott magára. Mielőtt azonban még szó érné a ház elejét, nem csak azért mert annyira lite ez a Lite, hogy ne lenne érdemes róla bővebben kifejteni a vélaményünket - bár az is tény, hogy a Honor 90 Lite nem több egy kötelező olcsósított elemnél, érezhetően egy amolyan "kell ilyen is" a nagy testvér mellé verziónál.
Na de ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az alapoknál! A nyáron érkezett széria kistesó verziója vékony, puritán dobozban érkezik, és a mai trendeknek megfelelően a dobozból a telefonon kívül mindössze a Type-C töltőkábel (fej nélkül természetesen), a sim tű, és a fólia kerül elő, ez utóbbi már a kijelzőre applikálva. Jómagam kivagyok ettől a megoldástól egyébként, majd én eldöntöm, felteszem-e rá vagy sem. Arról nem is beszélve hogy a fólia határozottan zavaró - nem csak ennél a modellnél - mert megakad benne az ujjbegy, nem teljesen fedi a kijelzőt ugyanis.
Bár ez szubjektív dolog, szerény véleményem szerint a készülék kinézetét egyébként nem érheti szó: a leginkább iPhone-okra hajazó készülékház a széles oldalakkal (162.9mm x 74.5mm x 7.48mm, 179g) és a formás kijelzővel, na meg a figyelemfelkeltő hátlappal egész kellemes látványt nyújt, amelyben a hátsó kamerasziget elég komolyan kiveszi a maga részét, roppant feltűnő jelenség ugyanis. Az már más kérdés, hogy az almás készülékeknél brutális hardver duruzsol ez alatt a forma alatt.
Nagy szám, kis teljesítmény
Nem úgy a Honor olcsósított mobiljánál: a processzor szerepét egy több éves Dimensity lapka finomított verziója látja el: a nyolc magos MediaTek Dimensity 6020 2 darab A76 (2.2GHz) és 6 darab A55 (2.0Ghz) magot tartalmaz, a grafikus chip szerepét pedig egy Mali-G57 MC2 egység tölti be. Memória ügyében nem kell szégyenkeznie a mobilnak, a 8GB + 256GB egész korrekt egy belépő-, közép szintű eszköznél. Ahogy az már megszokott a Honornál - is - , természetesen az 5G (emellett pedig a 4G LTE, a 3G WCDMA és a 2G GSM is) adott, a készülék egyszerre két nanoSIM-et tud kezelni.
Akkumulátorból egy 4500mAh teljesítményű egység került a telefonba, amelyet maximum 35 Wattal tölthetünk, csak és kizárólag vezetékesen. Wifiből egy 802.11 a/b/g/n/ac egységet kapunk, amely természetesen képes 2.4 és 5GHz-en is kommunikálni, a helymeghatározás GPS, AGPS, GLONASS, BeiDou, Galileo rendszerekkel kompatibilis, míg a Bluetooth 5.1-es.
Érzékelők tekintetében egyébként nem lesz elhalmozva a vásárló, de a kötelezők megvannak: van gravitációérzékelő, iránytű, és környezeti fényérzékelő, ennyi. Illetve jutott bele közelségérzékelő is, azonban ez csak egy szoftveres megoldás, hardver nincs mögötte. Ennyi, se több se kevesebb.
Android 13, MagicOS 7.1 - szoftveresen oké
Az ujjlenyomat-olvasó a bekapcsoló gombba van építve, és hát finoman szólva nem egy megbízható megoldás. Az esetek jelentős részében (nagyjából a negyedében) nem ismerte fel az ujjlenyomatomat, így pedig majdnem hogy használhatatlan, de legjobb esetben is haszontalan. Ahogy az arfelismerés sem egy combos megoldás, a 3D-t felejtsük el, egy 2D-s kamerás megoldással állunk szemben, ami minden, csak nem biztonságos. Marad a jó öreg jelszavas feloldás - már ha valakinek van erre igénye.
Kicsit jobban elmerülve a kijelzőben, itt sem kell nagy csodákat várnunk, az LTPS LCD tipikusan egyszerű megoldás: napos időben szinte alig látni, oldalsó betekintési szögre ne nagyon számítsunk és a színektől sem fog kicsattanni - bár tény hogy ebben a szegmensben teljesen átlagos ez a minőség. A felbontásra egyébként nem igazán lehet panasz, a 6.7"-on (19.9:9 képarány) 2388 x 1080 pixelhalom terül el, ami szép képet mutat - természetesen a 16.7 millió szín biztosított.
Az operációs rendszer szerepét az Android 13 tölti be, a ráépülő MagicOS 7.1 adja a felületet, annak minden előnyével: ha az ember Honor készülékekkel veszi körbe magát, egész egyszerű és gyors az adatáramlás közöttük. A rendszer fluid és jól fut a Honor 90 Lite-on is, akadások és hasonló anomáliák egyáltalán nem jellemzők, maximum a hardver limitációja okozhat némi lassulás élményt időnként, de ez az alap használatnál nem, inkább játékoknál vagy egyéb teljesítmény-igényes appoknál jöhet elő.
Bekapcsológomb gyengén teljesítő ujjlenyomat olvasóval
Apropó játékok: a mai csúcsjátékokra egyáltalán nem ajánlható a készülék, az alig pár hete megjelent War Thunder Mobile egész egyszerűen akadt, csakúgy mint az egyelőre béta fázisban lévő Call of Duty: Warzone Mobile is, de ez nem meglepő a belépő szintű mobiloknál - a helyzetet csak árnyalja, hogy a 90 Lite középkategóriás versenyző - , egy sima Call of Duty Mobile azonban elszüttyög rajta, természetesen limitált grafikai beállításokkal. Persze nem is erre ajánlja a gyártó.
Ahogy filmnézésre sem épp optimális ez a megjelenítő, roppant gyenge eredményt kapunk akár egy sima Netflix esetében is, a HDR támogatott szuperprodukciókat meg felejtsük is el. Igaz, a mono hangzás sem igazán készteti az embert még csak egy sorozat epizód megnézésére sem - sajnos csak a készülék alján található hangszórórácson át jut ki némi hang, ami sem játékhoz sem filmhez nem értékelhető. Élettelen, halk, recsegős, tulajdonképpen csak mutatóban van. Képernyőidőből egyébként nagyjából 4-5 órát lehet kicsikarni, ami nem annyira rossz, de elmarad kissé az átlagos 5-6 órától.
A Honor 90 Lite egyik kiemelt tulajdonsága a 100 megapixeles hátlapi kamera. Ez a gyakorlatban egy 100MP-es fő kamerát (f/1.9), egy 5MP-es ultra széleslátószögű és mélységi kamerát (f/2.2), valamint egy 2MP-es makró kamerát (f/2.4) jelent a hátlapi kameraszigeten. Videofelvétel esetén FullHD-re (maximum 1920x1080) számíthatunk, a fotók felbontása maximum 11584x8688 pixel lehet. Optikai képstabilizálás és optikai zoom nem jutott a készülékbe, ezt a maximum 10X-es digitális zoommal igyekezett pótolni a gyártó.
Tűző napsütésben nincs különösebb gond a fotókkal - ha látjuk a kijelzőt...
A képrögzítési szolgáltatások sorában a portré mód, a széles látószög, a rekeszérték állításának lehetősége, a time-lapse videó, a panoráma mód, és a rendkívül hasznos (NEM!) vízjel elhelyezés található, de működik a multi video készítés is. A Szuper makró mód csak névleg van, a valóságban ez nem lesz egy gyakran használt funkció, ha minőségi felvételt szeretnénk, akkor legalábbis biztosan.
A 16 megapixeles (f/2.45) előlapi kamera maximális fotó felbontása 4608x3456 pixel lehet, a video legfelsőbb felbontása itt is a FullHD 1920x1080 pixel. Az előlapi kamera portré módot, mosolyrögzítést, kézmozdulatos vezérlést tesz lehetővé többek között. Természetesen ez a modul végzi a már említett - nem túl acélos - 2D-s arfelismerést is.
A fotók és videók képminőségére alapvetően nem lehet panasz egyik szenzor esetében sem (bár a makró egész egyszerűen nevetséges), de nyilván az optikai stabilizálás hiánya igencsak korlátozottá teszi a használatot a nem verőfényes napsütésen kívüli helyzetekben. A kamera szoftver egyébként legtöbb esetben meglepően jó minőséget produkál - legalábbis az ugyanebben a ligában versenyzőkhöz képest.
Középkategóriás ár, belépő szintű készülék
Fura amikor a tesztelő szava elakad menet közben, de nálam most ez bekövetkezett. Itt van ez a telefon és nincs amit kiemeljünk rajta, nincs amit dícsérjünk. Megvannak a funkciók, összeállt a hardver és kész, kalap kabát ennyit tud. Nincs mit kiemelni, nincs ami extra, nincs amire azt mondjuk, ez vagy az különleges. Ekézni meg minek, a fentiek magukért beszélnke. Itt egy teljesen átlagos telefon, ami megpróbál a drága verzió farvizén elevezni, de bizton állíthatom, nem fog neki menni. Mivel kapható szolgáltatóknál, ezért el fog fogyni, mert el fogják adni az operátorok.
A Honor 90 Lite Ciánkék és Éjfekete verzióban kapható, az ára pedig 120 ezer forint környékén mocorog, itt-ott 10 ezer forintos kedvezményekkel. Hogy ez a telefon megér-e ennyit? Nagyon nehéz kérdés, és talán nincs is egyértelmű válasz. Nyilván vannak, akiknek igen, mert tulajdonképpen egy korrekten összerakott készülék, a versenytársaknál azonban vannak ár / érték arányban - sokkal - jobb ajánlatok is.
Mindenesetre a Lite esetünkben valóban lite: hozza a kötelező alapokat, de semmivel sem többet. Sőt, az átlagnál jóval kevesebbet hoz, főleg ennyiért. Árában közép, minőségében azonban belépő kategória, legalábbis ami a legtöbb funkciót és a hardvereket illeti. Lebeszélni senkit nem akarunk róla, de ajánlani sincs igazán miért. Egyvalamit biztosan kijelenthetünk: a Honor 90 Lite csak a nevében tartozik az új szériához, valójában gyakorlatilag bármelyik gyártó random készüléke lehetne.
