A különböző formátumokban - melyek között a filmeken és különféle sorozatokon kívül regényeket, képregényeket, videojátékokat és egyebeket is szép számmal találhatunk - való megjelenés a későbbiek során némileg azért kiegyenlítette a viszonyokat. Így a Star Wars világában is találkozhattunk olyan történetekkel, melyek alaposabban bemutatták egy-egy korszak aktuális hátterét, illetve a karakterek gondolkodásmódját és dilemmáit, miközben a Star Trek univerzumában szintén készültek kevésbé filozofikus jellegű, akcióorinetáltabb és a szórakoztatásra jobban kihegyezett mozifilmek.
Úgyszintén a hasonlóságok között kell megemlítenünk, hogy mindkettő nagyban tükrözi alkotója világnézetét és gondolkodását, és ennek megfelelően mindkettő magára az emberi társadalomra reflektál, még ha számtalan különböző fajt vagy akár mesterséges személyt is mutat be nekünk.
Bármennyire is különbözik tehát egymástól a két univerzum, alapvetően mindkettő a 20. század második felének, illetve napjaink valóságában gyökerezik. Ennek kapcsán pedig a legfontosabb kérdés, hogy melyik mit sugall a nézők számára, illetve milyen hatást vált ki belőlünk.
A két világban gyakran igen különböző szinteken mozog a Maslow-féle szükségleti és motivációs piramis szerinti "opportunizmus": míg a Star Warsban jóval többször jelenik meg az alacsonyabb szintű szükségletek kielégítésére irányuló törekvés, addig a Star Trekre általában jellemzőbbek a magasabb szintű motivációk.
Annak ellenére ugyanis, hogy a Star Wars galaxisban olyan fennkölt célok állnak a középpontban, mint a szabadságért való küzdelem a diktatórikus elnyomással szemben, a jó és a rossz harca egyének között és az egyének szintjén, valamint az ezekhez kapcsolódó kölcsönös együttműködés, önzetlenség vagy önfeláldozás, a hétköznapok során az egyes szereplők többnyire jóval földhözragadtabb és önzőbb szempontokat követnek.
Míg a Star Warsban szinte minden a kreditek körül forog, addig a Star Trek világában már nem is létezik a pénz intézménye. Ez azért lehetséges, mert e fiktív jövőben már nincs is rá igazán szükség. Hiszen itt az emberek, miközben idejük nagy részében önmaguk és a világ fejlesztésén, a testi-szellemi kiteljesedésen és a civilizáció virágzásán dolgoznak, a fejlett technika és a modern technológiák segítségével megtermelt javakat alapvetően egyenlően osztják el egymás között valós szükségleteiknek - és esetlegesen érdemeiknek - megfelelően.
S mivel e világ lakói már túlléptek a primitív szükségletek állandó hajhászásán és a materiális javaktól való függőségen, lényegében a pénzre mint közvetítő eszközre (vagy netán mint státusszimbólumra) sincsenek ráutalva - még akkor sem, ha az nem derül ki egyértelműen, hogy pénz híján létezik-e egyáltalán magántulajdon.
A fentiek alapján jól látható, hogy mind a Star Wars, mind a Star Trek univerzumát áthatja egyfajta idealizmus, melyek azonban egymástól teljesen különböző módon szövik át magát a történetet. S mivel születésük idején meglehetősen sötéten ábrázolták a világot, illetve a jövőt a filmekben és úgy általában a popkultúrában, az sem véletlen, hogy mindkettőben központi szerepet tölt be az optimizmus, még ha az úgyszintén más és más formában jelenik is meg a narratívában.
A Star Wars egyik visszatérő motívuma a remény kihangsúlyozása és életben tartása, ami ugyanúgy tetten érhető a pozitív irányú változás, mint a jó végső győzelmének reményében. A karakterek szintjén erre kiváló példa lehet a már említett Han Solo, aki idővel azért csak kimutatja, hogy nem csak a pénz érdekli, sőt. Talán az ő jellemfejlődésén keresztül figyelhetjük meg a legjobban az egész Star Wars univerzumban az egyének pozitív hatásra való változásának képességét.
Mindez úgy vált lehetségessé, hogy a gyermekek identitását születésüktől fogva jóval humánusabb szempontok szerint alakítja a társadalom, így eleve olyan szociális környezetben nevelkedhetnek, mely gyökeresen ellentmond a jelenben, illetve akár a Star Wars univerzumában tapasztalható ellenségeskedésnek és opportunista felfogásnak.
Úgy gondolom, nem véletlen, hogy a legtöbb komoly sci-fi író nem tudta elképzelni, hogy egy fejlett jövőben az emberiség ugyanolyan megosztott és primitív módon opportunista legyen, mint manapság. Így nem nagyon láthatunk olyat egyetlen vérbeli tudományos-fantasztikus történetben sem, hogy például egy idegen faj számos különböző saját nemzetének zászlaját és egyéb jelképeit lobogtatva érkezik az első kapcsolatfelvételre.
Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy nem sokkal később valamilyen szinten George Lucasnál is megjelent egy hasonló filozófia, még ha külsőségeiben és számos részletében teljesen más módon került is ábrázolásra. Hiszen, ha jobban belegondolunk, a Star Wars esetében a gonosz, végletekig opportunista, imperialista és materialista Birodalom szintén egy hosszú távon működésképtelen hatalmi és ideológiai szerveződésként került bemutatásra.
Ennek oka pedig nem más, mint azon felismerés, hogy végső soron csak a külső és belső egyensúlyra való törekvés, a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság biztosítása hozhat számunkra rendet az egyébként folyamatosan a civilizációnk felett lebegő káoszba.