Mind a Star Wars, mind a Star Trek világszerte ismert és népszerű márkanév, és mindkét univerzum történetei számos különböző formában jelentek már meg a megalkotásukat követő évtizedek során. Míg azonban az utóbbi ötletgazdáját, Gene Roddenberry-t elsősorban az érdekelte, milyen (pozitív értelemben vett) potenciállal bír az emberiség a társadalom fejlődése tekintetében, addig George Lucas az egzisztenciális opportunizmus által uralt világ rideg valóságát ültette át mitikus formába, a jó és a rossz romanticizált harcán keresztül bemutatva azt.
Cikkünket két részben tesszük elérhetővé, ez az első rész. A következőt napokon belül olvashatjátok, most pedig tartsatok velünk ezeknek a csodálatos sci-fi univerzumoknak a felfedezésébe és mindenre kiterjedő összehasonlításába!
Az egzisztenciális opportunizmus némileg leegyszerűsítve nem más, mint a dzsungel törvénye, miszerint a természetben szinte mindig a legrámenősebb, leggátlástalanabb, leginkább alkalmazkodni kész és képes egyedek, illetve fajok a legsikeresebbek. Az efféle egzisztenciális versengés mozgatja az evolúció immár sok százmillió éves folyamatát, gondoskodva arról, hogy adott életkörülmények között mindig a legrátermettebb fajok maradjanak fenn és fejlődjenek tovább.
S mivel egyelőre mi, az állatvilágból kiemelkedő emberek sem tudtuk levetkőzni ősi természetünket - annak ellenére, hogy fejlődésünk páratlan intelligenciával ajándékozott meg bennünket itt a Földön -, modern társadalmainkban még mindig a dzsungel törvénye és az egzisztenciális opportunizmus a legfőbb vezérelv. Lucas pedig lényegében nem tett mást, mint hogy az ebből fakadó állandó küzdelmet ültette át meseszerű és igen szórakoztató formába, egy messzi-messzi galaxisba helyezve a cselekményt.
Vagyis az elénk tárt társadalomban többé már egyáltalán nem meghatározó az abból fakadó egzisztenciális opportunizmus, melynek jegyében az egyén saját (vagy saját csoportjának) boldogulását részesíti előnyben, gyakran más egyének (vagy csoportok), illetve a közösség vagy a társadalom egészének rovására.
Ennek megfelelően a Star Trek szereplői jellemzően közösségi szinten opportunisták, amennyiben a Bolygók Egyesült Föderációjának lakói mind együttes erővel dolgoznak a jólét megteremtésén, a technikai és társadalmi haladás megvalósításán, nagy hangsúlyt fektetve a polgárok valódi egyenlőségére, illetve az egyenlő esélyek tényleges megteremtésére.
Ennek érdekében ezen szövetség minden bolygóján alapvetően azonos standardok, illetve törvények vannak életben, legfeljebb néhány helyi eltéréssel. A Star Wars galaxisában ez csak a Galaktikus Birodalom korára igaz, ám abban is azzal a gyökeres különbséggel, hogy a központi hatalom a bolygók és lakóik többségének kizsákmányolásával és megfélemlítésével uralkodik, míg a Köztársaság idején az egyes bolygórendszerek alapvetően jóval lazább érdekszövetséget alkotnak egymással.
Lucas ehhez a nem kifejezetten barátságos miliőhöz társította a fantasy-elemekkel átszőtt történetmesélést, amely viszont sokkal inkább az ókori mitológiára, a népmesei világra és a legendákra épül, középpontjában a "hős útjának" klasszikus, Joseph Campbell révén a modern populáris kultúra szerves részévé vált koncepciójával.
Ehhez képest igencsak éles kontrasztot láthatunk Roddenberry fiktív univerzumát vizsgálva, amely teljes mértékben a realista tudományos-fantasztikus vonalat képviseli, jóval kevésbé romanticizált szereplőkkel és történetvezetéssel. A Star Trekben nincsenek emberfeletti hősök, viszont a Föderáció és a felfedezést, illetve a katonai védelmet ellátó Csillagflotta tagjai rendkívül szorosan együttműködő közösségekben élnek és dolgoznak egymással.
Míg a Star Trekben nagyobb hangsúly helyeződik a különböző kultúrák békés együttélésére és egymás iránti toleranciájára, addig a Star Wars sokkal inkább az állandó versengésről szól, szinte teljes mértékben függetlenül fajtól és hovatartozástól. Ennek megfelelően a technikai fejlődés is különböző módon jelenik meg a két univerzumban: miközben az előbbi esetében egyértelműen pozitív, a polgárok jólétét szolgáló folyamatról beszélhetünk, addig az utóbbinál jóval jellemzőbb az ellenségeskedésre, a saját szempontok és a hatalom érvényesítésére használt "technikai terror" (lásd Halálcsillag).
Ez még akkor is így van, ha mindkettőben folyamatosan jelen vannak a fegyverek és az azokkal bőven felszerelt űrhajók, mivel azok sokfélesége és használata alapvetően más jelleget ölt, amennyiben inkább az önvédelmet vagy mások legyőzését szolgálja. (A fénykardot is beleértve, melyet ugyanúgy használnak a béke őreiként számon tartott Jedi-lovagok, mint az önnön hatalmuk növelésére törekvő Sith-ek.)
További lényeges különbség, hogy a Star Trek sorozatként látta meg a napvilágot 1966-ban, mely formátum jóval alkalmasabb a hosszú expozícióra és az alapos tárgyalásmódra, illetve a karakterek jellemének, gondolkodásának és motivációinak bemutatására. Így nem túl meglepő, hogy ezen történetek mélyebbek, elgondolkodtatóbbak, és jóval közelebb állnak a klasszikus értelemben vett sci-fi világához. Ezzel szemben az 1977-ben debütált Star Wars fő csapásirányát jó ideig a mozifilmek jelentették, melyek elsődleges célja mindig is a szórakoztatás és a minél több néző bevonzása volt.
Kétrészes minisorozatunk első epizódjába ennyi fért, a következő részt napokon belül olvashatjátok, ebben pedig tovább boncolgatjuk a Star Wars és a Star Trek univerzumok közötti különbségeket és hasonlóságokat. Érintjük majd a szórakoztatóipar egyéb aspaktusaira tett hatásokat, valamint a szereplők céljait és a felbukkanó fajokat, vagy éppen a pénz intézményét is.
Tartsatok velünk a következő epizódban is - addig pedig osszátok meg velünk véleményeteket a fentiekkel kapcsolatban!
