Truecrypt

Kérdés: meg lehet-e előzni a bajt? A válasz pedig: igen. Titkosítani kell/lehet adatainakt a TrueCrypt-tel. Nincs az a szakértő, aki feltöri azt. Persze, most sokan azt mondják, hogy "húúú, hát a hatóságot nem lehet akadályoztatni!" Azt valóban nem, de a törvényt sem árt ismerni.



Utána is néztem, mert emlékeimben úgy élt, mintha már olvastam is róla vmi hasznosat. Kis keresgélés a kacatjaim között, és meg is találtam a leírást, ami a TrueCrypt és a jog viszonyáról szól. Íme:

"Bár a program jogi minősítése nem okoz különösebben nagy fejtörést egy jogász számára, mégis hasznosnak mutatkozik az, hogy minden felhasználó legyen használatának jogi oldalával. Vizsgálatunk a szükséges információkra szorítkozva csupán a kérdés büntetőjogi oldalra fog kiterjedni. A polgári jogi oldal különösebb értékelést nem kíván, sem a Polgári törvénykönyv[1], sem a Szerzői jogi törvény[2] nem tartalmaz releváns rendelkezéseket a kérdéssel kapcsolatban.
 

Büntetőjogi megközelítés

Az alapvető kérdés témánk vizsgálata kapcsán: szabad-e, és ha igen, milyen mértékben védenem a merevlemezen található adataimat bármi nemű behatolástól? Kiindulópontunk itt a Büntető törvénykönyv[3] 29/A.§.-a, amely a következőképpen hangzik:

„29/A. §. Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.”

Mint láthatjuk, a törvény nem rendeli büntetni az óvó, védő berendezéseket, amennyiben azok az élet kioltására nem alkalmasak, alanyi körükben az elkövetőre korlátozódnak, illetőleg megfelelnek az arányosság követelményének.

Egyértelmű, hogy a Truecrypt működése nem alkalmas az emberi élet kioltására, továbbá óvó jellege az elkövetőre korlátozódik – hiszen minden hozzáférésjogtalan, ha nem a jogosult engedélyével történik –, és véleményem szerint az arányosság követelménye sem sérül, bár ennek megállapítása esetenként a bíróság feladata.

Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy a nyomozó hatóságok (rendőrség, NAV, ügyészség) hozzáférési kísérlete nincs-e legitimálva a közrend védelme által. Ez a kérdéskör igazából a terhelt[4] büntető eljárásjogi szerepének problematikája. Itt a legfontosabb eljárásjogi, garanciális jellegű elv az önvád tilalma. A Büntető eljárásjogi törvény[5] így fogalmaz a kérdéssel kapcsolatban:

„8. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.”

A fenti törvényszakasz alapján megállapíthatjuk: a nyomozó hatóságok – hacsak maguk nem képesek hozzáférni az adatokhoz – nem kötelezhetik a terheltet arra, hogy közvetve vagy közvetlenül bizonyítékot szolgáltasson, így példának okáért jelszavának kiadását sem kérhetik tőle, illetve, ha kérik, – és az önvád tilalmának jogáról való tájékoztatás elmarad – a kapott információt bizonyítékként nem használhatják föl. Sőt, a terhelt akár valótlan információkkal is elláthatja a nyomozó hatóságokat – magyarán hazudhat –, az önvád tilalmának joga csupán egyetlen korlátot ismer, a hamis vádat.[6]
 

Összefoglalás

Ezek alapján megállapítható, hogy a Truecrypt program használata jogszerű, nem ütközik semmilyen hazai jogszabály tilalmába.

[1] Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény
[2] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
[3] A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.)
[4] A büntető eljárás a büntető eljárás alá vont személyt az eljárás szakaszaitól függően másképpen nevezi, közös elnevezésként a terheltet használjuk.
[5] A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
[6] Btk. 233. §."