Csillagászok a James Webb űrteleszkóp segítségével messzebbre vetették szemüket a múltba, mint valaha, ugyanis egy friss tanulmányban a szerzők a valaha volt legkorábbi galaxisok aktív kialakulásának 400-600 millió évvel az Ősrobbanás utáni pillanatait mutatják be.
Az űrteleszkóp már korábban is bizonyította, hogy milyen messzire képes ellátni, most azonban 13,3-13,4 milliárd évvel ezelőttre sikerült visszapillantani, amikor a világegyetem még csak néhány száz millió éves volt. A kutatóknak sikerült három újonnan kialakuló galaxist beazonosítaniuk, melyeket sok gáz vesz körül. A fényspektrumot lebontva a kutatók azt látták, hogy a fény egy részét azonnal elnyelte a gáz, amelyről úgy gondolják, hogy hidrogén és hélium.
Az első egymilliárd év a reionizáció korszaka volt az univerzumban, ami alatt világunk alapvető változásokon ment keresztül, ezek a galaxisok pedig éppen a reionizáció korszakában vannak. Ekkor az első csillagok fénye elkezdte kitépni az elektronokat a semleges gázból a galaxisokon belül és azok körül. A csillagoknak és galaxisoknak közel egymilliárd évbe telt, hogy az összes gázt ionizálják, átlátszóvá tegyék.
Ez az új vizsgálat segít jobban megérteni a kozmikus hajnalt, a reionizáció korszakot, ám még mindig rengeteg a kérdés és további vizsgálatokra, tanulmányokra lesz szükség, hogy még többet megtudhassunk a világegyetemről.
