A Kansas Egyetem munkatársai ugyanis Észak-Dakotában folytattak ásatásokat, amikor meglepő leletekre bukkantak, lévén édesvízi halak, tengeri maradványok és fás szárú növények nyomaira leltek egyetlen helyen, méghozzá abból a korszakból, amikor a dinókat kipusztító aszteroida a Földnek csapódott, és létrehozta a Chicxulub-krátert.
A leletek közelében rengeteg üvegdarabkát is találtak a szakértők, ami határozottan az aszteroidák becsapódásának egyik kísérő jelensége, akárcsak a maradványokat bevonó irídiumréteg. David Burnham, a felfedezéshez kapcsolódó tanulmány egyik társszerzője szerint elég nyilvánvaló, hogy a becsapódás után 2 órával az egész amerikai kontinenst betakarta az erőhatásra kilökődő anyag, miközben a tengereken és a kisebb-nagyobb tavakon 10 méter magas hullámok is keletkezhettek.
A leletekkel igazolható, hogy a hamu és az ütközéskor keletkező kőzetek mindent befedtek, méghozzá olyan gyorsan, hogy a maradványok képesek voltak három dimenzióban konzerválódni.