A történet - nem spoileresen - dióhéjban a következő.
A főszereplő, ifjú korában elég sokszor adott anyagot egy spermabank számára, amiből is
ötszázharminchárom "gyereke" született. Ebből a szép számú gyermekből száznegyvenketten szeretnék meg ismerni az "apjukat", így perelik az adott spermabankot.
Mikor megláttam, hogy Vince Vaughn a főszereplő, akkor már kicsit kényelmetlenül éreztem magam a székben, hiszen ezt a palit én még jó filmben nem láttam. Elképzelhető, hogy nekem van ízlésficamom és a színész jó, csak én nem látom ezt.
A film elején feltűnik Cobie Smulders - Így jártam anyátokkal sorozat Robin-ja - aki a főszereplő barátnőjét alakítja. Ekkor némi reménysugarat véltem felfedezni a filmben, hiszen a hölgy remek komika és reméltem, hogy filmet el tudja majd vinni. De szerepe szerint alig volt jelenése, bár olyankor felüdülés volt látni.
Maga a film számomra felért százhárom perc elrablásával az életemből. A történetben szerintem sokkal több volt, mint amit a készítők kihoztak belőle. Rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul illetve merült fel bennem a vetítés után. Kicsit olyan volt az érzésem, mintha túl sok mindent akartak volna elmondani a készítők és néhol ezért vált csapongóvá a film.
Őszintén megmondom, hogy az általam sok esetben használt "egynek elmegy" kifejezés, erre a filmre nem érvényes. Egy tízes skálán maximálisan három pontot tudnék adni erre a filmre.
