Minderre egyébiránt a Ben-Gurion Egyetem, a Dél-Alabamai Egyetem és a Szingapúri Egyetem egy közös kutatói világítottak rá, akiknek sikerült elkészíteniük egy olyan kártékony alkalmazást, amely képes volt egy távoli számítógépről, teljesen észrevétlenül (!), láthatatlan parancsokkal kiegészíteni egy 3D-s nyomtatáshoz használt modell terveit.
A három egyetem közös gyakorlati kísérlete során egy drónt áldoztak fel ahhoz, hogy bebizonyítsák igazukat, ezáltal a kutatók külső számítógépről teljesen észrevétlenül belecsempésztek a kis repülő robot egyik propellerének modelljébe néhány olyan kódsort, amitől a végeredmény ránézésre ugyan semmiben sem különbözött az eredetitől, de hatékonyságát tekintve messze elmaradt tőle.
Ez pedig az első felszállás után már éreztette hatását, hiszen a levegőbe emelkedés után néhány perccel a Dr0wned nevű kártevővel szabotált alkatrész tönkrement, és a szerkezet lezuhant.
A kísérletben résztvevő egyik professzor szerint egy olyan sebezhetőségről és védelmi hiányosságról van itt szó, amit eddig nem vett elég komolyan a szakma, de ha belegondolunk abba, hogy ma már az utasszállító repülőgépek hajtóműveinek egyes részeit is 3D nyomtatókkal állítják elő, akkor az elképesztően ijesztő jövőképet fest le előttünk.
Yuval Elovici, a BGU professzora szerint ha bárki távolról szabotálhat ilyen alkatrészeket, az emberéletek sokaságát követelhetné, hosszabb távon pedig gyártókat és komplett iparágakat tehetne tönkre, sőt globális gazdasági és nemzetbiztonsági válsághoz is vezethetne, így sürgős védelmi megoldásokat szorgalmaz a 3D nyomtatók kapcsán.