A vizsgálathoz a kutatók sejteket gyűjtöttek ötvenhat különböző állat bélrendszeréből. Miután elemezték a sejtek között található polimereket, azt találták, hogy az egyes fajok által nem öröklődő mutációk mennyisége az élettartama alatt nagyjából azonos volt, az időszak és a testtömeg hatalmas eltérései ellenére.
Minden állat ugyanolyan sokféle mutációval fejezi be az életét, ami arra utal, hogy az élettartam attól függ, hogy milyen gyorsan következnek be ezek a genetikai változások. A szerzők például felfedezték, hogy az emberi sejtek évente átlagosan negyvenhét cseremutációt bírnak ki, ami 83,7 éves átlagos élettartamot eredményez.
Érdekes módon azonban a kutatók nem orvosolták Peto-paradoxonát, mivel nem állapítottak meg összefüggést a váz tömege és a szomatikus mutációk felhalmozódásának mértéke között. Ezt jól szemlélteti az a tény is, hogy a csupasz vakondpatkányoknál megállapították, hogy évenként mintegy kilencvenhárom mutációt választanak ki és 25 évig élnek. Míg a zsiráfok, amelyek súlya mintegy 23 000-szer nagyobb, mint egy vakondpatkányoké, évenként kilencvenkilenc mutáción mennek keresztül, de csak 24 évet élnek.