Amikor a James Webb Űrtávcső 2022-ben visszaküldte első képeit a kozmoszról, a csillagászok a korai univerzumban apró piros pontokat fedeztek fel, azóta próbálják meghatározni, hogy mit láttunk és most végre sikerült kideríteniük.
Néhányan azt feltételezték, hogy a pontok nagyon korai galaxisok lehetnek, mert fényt bocsátottak ki, de nem lett volna idejük elég nagyra és fényesre nőni ahhoz, hogy könnyen láthatóak legyenek, ráadásul a színük nem egyezik meg a csillagfénytől várható sugárzással.
Az elmúlt két évben a koppenhágai Niels Bohr Intézet csillagászai spektroszkóppal elemezték a pontokat és megállapították, hogy 70%-ukban gyors keringésű gáz jelenléte mutatható ki. Sűrű gázfelhők veszik körül a pontokat és ahogy felmelegszenek, energiát bocsátanak ki, fényt hozva létre, amelyet az űrtávcső vörös színként érzékel.
Az új tanulmány társszerzője, Darach Watson kijelentette, a kis piros pontok fiatal fekete lyukak, amelyek tömege százszor kisebb, mint korábban hitték és gázbuborékba burkolóznak, amelyet elnyelnek, hogy nagyobbakká váljanak. Ez a folyamat hatalmas hőt termel és ez a sugárzás adja a kis piros pontoknak az egyedi vörös színét.
