Kína kísérleti fúziós reaktora, az úgynevezett "mesterséges nap" jelentős tudományos áttörést ért el a közelmúltban, miután sikerült tartósan stabil plazmát fenntartania a korábban határnak tekintett sűrűségi limit fölött, ezzel újabb lépést tettek a korlátlan energia eléréséhez.
A Kínai Tudományos Akadémia kísérleti tokamak reaktora, az Experimental Advanced Superconducting Tokamak (EAST) - népszerű nevén mesterséges nap - képes volt stabilan tartani a plazmát olyan sűrűségi tartományban, amely 1,3?1,65-szöröse a Greenwald-határnak. Ez az akadály egészen mostanáig megnehezítette a fúziós reakciók folyamatos működését.
A Greenwald-határ túllépése kulcsfontosságú lépés, mert a nagyobb plazmasűrűség növeli a fúziós reakciók valószínűségét, így elméletben csökkentheti az energiaigényt a hasznos energia előállításához. A kutatók ezt úgy érték el, hogy precízen szabályozták az üzemanyag gáz nyomását és mikrohullámú fűtést alkalmaztak a plazma stabilizálására. Fontos kiemelni, hogy már korábban is sikerült a Greenwald-határt túllépni, például a San Diegóban található DIII-D Nemzeti Fúziós Létesítmény tokamakjának.
Bár a fúziós reaktorok még mindig több energiát fogyasztanak, mint amennyit előállítanak, az ilyen előrelépések segítenek közelebb hozni a technológia gyakorlati alkalmazását, és támogatják a jövőbeni nagy léptékű kísérleteket, mint a franciaországi ITER projektet, mely várhatóan 2039-ben kezdi meg a teljes körű fúziós reakciók előállítását.
