Tegnap óta arról írt a magyar média (és a világ médiája is), hogy a Kepler űrteleszkóp felfedezett 500 fényévre tőlünk egy kis exobolygót (kőzetbolygó).
Csak, hogy nagyon pontatlanok a megfogalmazások. Ahogy már megszokhattuk a magyar online újságok szeretnek túlozni az új látogatások reményében. Szeretik elferdíteni a valóságot, hogy még figyelemfelkeltőbb címet adhassanak egy cikknek. Akkor tisztázzuk a Kepler 186f bolygóról való információkat.
[caption id="attachment_9297" align="aligncenter" width="702"] A Kepler teleszkóp iskolabusz méretű.[/caption]
A bolygót az ún. lakható zónában fedezték fel. Lakható zónának azt a vékony sávot hívjuk, ahol a víz nem fagy meg s nem is forr fel. Ez a központi csillagtól nagyjából 100 és 220 millió km-t jelent. Csak, hogy azonnal akad egy kis gond. A mi naprendszerünkben a Vénusz és a Mars is a lakható zónában található. Ha ezt figyelembe vesszük, máris más a helyzet, így azonnal láthatjuk, hogy nevetséges úgy lehoznia hírt, hogy "Lakható bolygót talált a NASA".
Lényeges különbség azonban, hogy a bolygó 130 nap alatt kerüli meg a napját, valamint a földihez képest jóval kevesebb fény éri a felszínét. A vörös törpe - amely körül a bolygó kering - kisebb, hidegebb és kevésbé fényes, mint a Napunk. Ezen különbségek miatt a NASA inkább úgy tekint a Kepler-186f-re, mint a Föld unokatestvérére, mint sem pontos másolatára.
Azt azonban nem tudni, hogy milyen a légköre: a Kepler-teleszkóp nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel ennek felderítésére - ennek megállapítására a 2018-ban üzembe álló James Webb Space Telescope lesz alkalmas.
A NASA pontos információt adott ki, csupán az újságírók tudatlansága ismét félrevezető cikkekhez vezet. A Kepler hibás működése ellenére, reménykedünk benne, hogy egyszer talán majd talál valami olyat, amiről már lehet feltételezni, hogy élet is kialakult a bolygón. Sajnos a Kepler űrteleszkóp sem elég fejlett ahhoz, hogy a Földnél kisebb vagy megegyező méretű bolygókat lássa. A Kepler több milliárd csillagot vizsgál egy bizonyos ideig, egy bizonyos területen. Azt figyeli roppant érzékeny kamerájával, hogy a csillag előtt elhaladó bolygó mennyi fényt takar ki a csillag ragyogásából. Ebből már kiszámítható a bolygó mérete, keringési pályája.
Továbbá fontos megemlíteni, hogy a Kepler rengeteg kőzetbolygót talált már, csak sajnos azok Szuperföldek voltak. A Szuperföldek jelzőt a mi bolygónknál 2x, 3x nagyobb kőzetbolygókra használják. Ezek általában nagyon közel helyezkednek el a központi csillaghoz. De találtak már akkora Szuperföldet mint a Neptunusz.
