A Japán Űrügynökség (JAXA) már 2015-ben áttörést ért el a napenergia felhasználásában, ugyanis sikerült 1,8 kilowatt teljesítményt lesugározniuk az űrből, ami egy vízforraló működéséhez elegendő volt, most pedig azt tervezik, hogy 2025-ig fejlesztik a technológiát, hogy a jövőben nagyobb mennyiségben sugározzanak energiát a Földre.
A Naoki Shinohara, a Kiotói Egyetem professzora által vezetett projekt, aki már 2009 óta foglalkozik az űralapú napenergiával, kis műholdak segítségével megpróbálják befogni a napenergiát, majd ezekkel lesugározni a vevőegységhez. Mindez nagyon szépen hangzik, ám a technológia jelenleg igen költséges, számítások szerint körülbelül 7 milliárd dollárba kerülne kiépíteni egy sor orbitális napelem-tömböt, ami 1 gigawatt teljesítményre képes.
Maga a technológia egyébként nem újkeletű, ugyanis már 1968-ban foglalkoztak a napenergia sugárzásával. Azóta néhány ország, köztük Kína és az Egyesült Államok is időt és pénzt költött az ötlet megvalósítására, ám egyelőre túl drága. A technológia vonzó, mert az orbitális napelemsorok potenciálisan korlátlan megújuló energiaforrást jelentenek. Az űrben a napelemek a napszaktól függetlenül képesek energiát gyűjteni, és a mikrohullámok segítségével az általuk termelt energiát képesek lesugározni.
