A szakavatatlanoknak csak egy ragadozó lakomájának maradványainak tűnhet a megtalált lelet, de ez a különleges agancs több ezer éves és lehet, hogy az utolsó európai vadászó-gyűjtögetők és a kontinens korai földművelőnek összekötő kapocsa.
A neolitikus földművesek körülbelül i. e. 5500-ban kezdtek el terjeszkedni Európában és többek között Németország középső részén a mezolitikum vadászó-gyűjtögetőit északabbra szorította. Egy friss tanulmány szerint egy ideig egymás mellett éltek, ennek bizonyítéka az Eilslebenben feltárt lelet.
Az agancsipar a mezolitikum/vadászó-gyűjtögető életmód jellemzője volt, azaz az agancsból készült szerszámok és egyéb eszközök létrehozása, a most megtalált 7 ezer éves agancs-fejdísz egy jó példa erre - magyarázta Oliver Dietrich, a tanulmány társszerzője és a Szász-Anhalt tartományi örökségvédelmi és régészeti hivatal Állami Őskori Múzeum sajtótitkára.
A téglalap alakú koponyadarabon vágásnyomokat és bevágásokat találtak (amelyek bőrnyúzásra utalnak), így a leletet valószínűleg maszk, vagy fejdísz részeként viselték i. e. 5291-5034 között. Ez a tárgy hasonlít ahhoz, amelyet a bad durrenbergi sámán sírjában találtak.
