Jó ideje tisztában vannak a fizikusok azzal, hogy az energia minden formája egyaránt tartalmaz mind hullám-, mind részecsketulajdonságokat (ez hívjuk hullám-részecske kettősségnek), azonban az antianyag esetében ennek vizsgálata nem egy sétagalopp.
Ennek ellenére viszont most a fizikusoknak sikerült bebizonyítani pozitronok szintjén (ami az antianyag esetében az elektron megfelelője), hogy az antianyag is bír hullám- és részecsketulajdonságokkal is, amit a Kétrés-kísérlet komplikáltabb változatával bizonyítottak be.
1927-ben a Kétrés-kísérlet segítségével bizonyították be, hogy az elektronok is rendelkeznek hullám-, valamint részecsketulajdonságokkal, ami eredetileg úgy fest, hogy a tudósok egy elektronáramot lőttek át egy lapon, amin két rés van, a túloldalon pedig egy érzékelő helyezkedik el. Ha az elektronok csak részecsketulajdonságokkal rendelkeznek, akkor két fényes vonal mintáját képezték az érzékelőn. De ha hullámtulajdonságokat mutattak, akkor szétterjedő, fényesebbnél fényesebb vonalakként jelent meg a minta a detektoron.
Most viszont ezt azzal bolondították meg, hogy rájöttek, hogyan lehet létrehozni egy alacsony energiájú pozitron-sugárzást, amelyet a Kétrés-kísérlet első antimateriális változatának végrehajtására lehetne használni. Amikor a fizikusok a többszöri rések bonyolultabb sorozatán keresztül irányították a pozitronokat, akkor olyan minta rajzolódott ki az érzékelőn, amit hullámoktól várnánk, és nem pedig egyéni részecskéktől.
Magyarán szólva ez a megfigyelés bebizonyítja a pozitron kvantummechanikai eredetét, és így a pozitronok hullámjellegét is.
