Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondájának landolóegysége tavaly november 15-én, nagyjából 60 órával a 67P/Csurjumov?Geraszimenko-üstökösre való leszállást követően hibernálta magát, mivel több pattanást követően végül olyan helyen állapodott meg a felszínen, ahol nem volt mód akkumulátora napelemekkel való feltöltésére.
A szakértők azonban már akkor is bíztak abban, hogy ahogy az égitest egyre közelebb kerül a Naphoz, a Philae leszállóhelyének megvilágítottsága is javulni fog, ezért március óta a Rosetta rendszeres időközönként hallgatózott az egység által használt frekvenciákon.
A jelek szerint az optimizmus nem volt megalapozatlan, június 13-án, közép-európai idő szerint 22:28-kor ugyanis egy, a Rosetta közvetítésével továbbított, de a Philaetől származó adás érte el a Földet, egészen pontosan a mélyűri hálózat goldstone-i antennáit.
A szakértők azonban már akkor is bíztak abban, hogy ahogy az égitest egyre közelebb kerül a Naphoz, a Philae leszállóhelyének megvilágítottsága is javulni fog, ezért március óta a Rosetta rendszeres időközönként hallgatózott az egység által használt frekvenciákon.
A jelek szerint az optimizmus nem volt megalapozatlan, június 13-án, közép-európai idő szerint 22:28-kor ugyanis egy, a Rosetta közvetítésével továbbított, de a Philaetől származó adás érte el a Földet, egészen pontosan a mélyűri hálózat goldstone-i antennáit.
A 85 másodpercig tartó adás során több mint 300 adatcsomag érkezett be, amelyek elsődlegesen a Philae rendszereinek állapotáról számolnak be. Az információkat az ESA darmstadti központjában dolgozó szakértői jelenleg is elemzik.
Incredible news! My lander Philae is awake! http://t.co/VtzAQHx4zT pic.twitter.com/SZqnsnNpUZ
? ESA Rosetta Mission (@ESA_Rosetta) 2015. június 14.
?A Philae nagyon jól van: működési hőmérséklete ?35 °C, és 24 watt áll a rendelkezésére? ? foglalta össze vasárnap koradélután a legfontosabb rendelkezésre álló adatokat Stephan Ulamec, a Philae projektmenedzsere. ?A landolóegység készen áll a munkára.? Az állapotjelentések első átfutása alapján az is világosnak tűnik, hogy a Philae már korábban is ébren volt, mostanáig azonban nem volt képes kapcsolatba lépni a Rosettával.
A szakértők most a következő sikeres adásra várnak. A Philae memóriájában még legalább 8000 adatcsomag vár továbbításra, amelyekből a kutatók megtudhatják, hogy mi történt a landolóegységgel a felébredése óta eltelt időszakban a Csurjumov?Geraszimenkón.
A kutatók azt egyelőre továbbra sem tudják biztosan, hogy hol van a Philae, bár az elmúlt hónapok során sikerült jelentősen leszűkíteni a potenciális leszállóhelyek számát. A Rosetta OSIRIS nevű kamerája 2014 decemberében kevesebb mint 20 kilométeres magasságból végigfotózta az üstökös felszínét, és a felvételek elemzése során 5 olyan pöttyöt azonosítottak, amely formája és néhány pixeles nagysága alapján hasonlít a leszállóegységre. A Philae működésének 60 órájában begyűjtött adatok, illetve az egység leszállás (és pattogás) közbeni mozgásából számolt pályák figyelembevételével ebből az öt lehetséges helyszínből már négyet kizártak a szakértők.
A leszállóhely azonosításában kulcsszerepet játszanak a CONSERT nevű kísérlet adatsorai, amely során a Philae és a Rosetta egymásnak rádióhullámokkal üzengetve igyekezett átvilágítani az üstökösmagot, és feltérképezni annak belső szerkezetét. A CONSERT-adatok alapján a Philae helyét a kutatók egy 16 x 160 méteres ellipszisen belülre teszik, amely a kacsa formájú üstökösmag fejének tetején lévő óriási kráter külső peremén található. A képek alapján megtalált fényes pöttyök egyike ezen területen belülre esik, ennél pontosabb azonosításra azonban a Philaevel való kommunikáció hiányában eddig nem volt mód. A Philae felébredésével azonban minden megváltozott, és remélhetőleg rövidesen kiderülhet, hogy hol is töltötte az elmúlt hónapokat az űreszköz.
