Sokat agyaltam, hogy is kezdjem el ezt a kis szösszenetet.
De azt hiszem az lesz a legegyszerűbb, ha csak megemlékezem azokról a készülékekről, amiket a mostani csodák elődeiként emlegetünk.
A jelen generációnak szinte elképzelhetetlen, hogy a kis zsebben hordott készülékkel ne tudjon a világhálón chetelni, e-mailt olvasni, vagy épp az aktuális élményeket megosztani a közösségi oldalakon fotókkal illusztrálva. Sőt, ciki, ha valaki nem a legújabb modellel van felvértezve.
Pedig, ha belegondolunk a kezdetekben a gyártó cégeknek már az is siker élmény volt, hogy hívást tudtak kezdeményezni az épp aktuális fejlesztésű készülékükkel. Az új megoldásokra pedig nagy szüksége volt a cégeknek, hiszen egy közel 1kg 30dkg-s készüléket kellett hordozhatóvá varázsolniuk. De hála a technikai fejlődésnek a fejlesztők is egyre könnyebben tudtak olyan kombinációkkal variálni, ami mind, mind a felhasználó érdekeit szolgálták.
Pontosan ezért, mivel a gyártók, akik között olyan nagy neveket találunk, mint a Samsung, Nokia, Panasonic, Motorola, LG, Alcatel és sorolhatnánk, nem csak a felhasználók igényeit figyelik árgus szemekkel, de a konkurenseik legújabb vívmányait is. Ez a versengés volt a mozgató rugó a kilencvenes években is,amikor a kijelzők fejlesztéseibe kezdtek. Szinte sutba dobva a jól bevált nyomó gombokat.
Habár az érintő képernyők fejlesztése is már évtizedek óta ott motoszkált a mérnökök fejében, de sikert az Apple Newton nevű készüléke jelentett 1993-ban. Viszont az IBM is ebben az évben dobta piacra Simon nevű készülékét, mely már érintőképernyővel és több hasznos funkcióval rendelkezett.
A 2007-es év hozta az igazi áttörést az érintőképernyős felhasználási módnak, amikor az Apple komoly rácfelvarrásnak vetette alá a technológiát. A készülékek így az eredetileg legyen minél kisebb és diszkrétebbtől ismét elindultak a hódító útjukra.
S bár az alap funkciókat már, már elvesztő készülékeink egyre szebbek, csinosabbak, és okosabbak, én azért jó szívvel emlékezem meg az egyszerű, tégla telefonomra. Ami hiába csak telefon volt, de a mindennapokban számíthattam rá. Ezt a kis bizalmi érzést hiányolják egyre többen a mostani készülékekből, amikor a hétköznapi használatban sem igazán mernek a képernyőhöz érni. Vagy ha mégis, akkor a készülék, mint egy durcás gyermek tuti nem úgy reagál, mint ahogyan azt mi elvárnánk tőle. Bezzeg a régi gumis nyomógombok, azoknak szinte semmi nem ártott.
Szerencsére a nagy gyártók nem felejtik el, hogy honnan jöttek, és a legmenőbb készülékeik mellett azért próbálják vissza csempészni nekünk a nyomógombokat is. Így tett például a Nokia is, idén amikor piacra dobta az 515-s már, már klasszikus formákat idéző prémium minőségű készülékét.
Ha tehetnétek, Ti melyik régebbi modellt állítanátok vissza régi fényébe?
