Főleg űrküldetések során Kína eddig is használt már nukleáris akkumulátorokat, de ezek kisebb teljesítményű megoldások voltak, azonban most elkészítettek egy olyan modellt, amely új szintre emelheti az ipari felhasználást.
A Kanszu Zhulong Technológiai Intézet és néhány kínai egyetem közös munkájaként ugyanis megszületett egy újgenerációs nukleáris akkumulátor, amely szén 14 izotópot és szilícium-karbidot használ, és leginkább a kapacitás, valamint az élettartam tekintetében jelent óriási előrelépést a korábbi megoldásokhoz mérten.
A benne lévő radioaktív izotóp folyamatos bomlásából származó energiára épülő nukleáris akkumulátor működési ideje ugyanis nem években, de még csak nem is évtizedekben, hanem évszázadokban mérhető, így a tudósok szerint az sem kizárt, hogy egy-egy telep több ezer évig elláthatja a feladatát.
Konkrétan a nukleáris akku ötlete nem újdonság, a NASA már 1977-ben alkalmazta a Voyager szondáiban és a Curiosity marsjáróban, de az újgenerációs kínai megoldás minden eddiginél nagyobb kapacitást ad a technológiának, amit nemcsak űrprogramokban lehetne előnyösen használni, hanem földi ipari létesítményekben is többek között.
nincs többé számla. 
