A csernobili atomkatasztrófa már évtizedekkel ezelőtt történt, ennek ellenére a sugárzás továbbra is magas a térségben, emiatt lakhatatlan, de a vadon élő állatok ott maradtak és úgy tűnik, hogy a farkasok genetikai hajlamot mutatnak a rákkal szembeni ellenállásra.
A radioaktív területen élő szürke farkasok napi 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve, ami több mint hatszorosa a biztonságos határértéknek. Cara Love, a Princetoni Egyetem evolúcióbiológusa és ökotoxikológusa által végzett közelmúltbeli kutatás azonban azt mutatja, hogy ezek a farkasok alkalmazkodtak a radioaktív környezetben való túléléshez.
A tudós kutatásai megállapították, hogy a csernobili farkasok immunrendszere megváltozott, hasonlóan a sugárkezelésen átesett rákos betegekhez. A tanulmány során 2014-ben a farkasokat egy különleges rádiós nyakörvvel szerelték fel, amivel valós időben tudták követni a sugárterhelést és az állatok mozgását. Az eredmények azt mutatják, hogy a farkasok képesek voltak megváltoztatni genetikájukat és túlélik az erős sugárzást.