A klórozás az egyik legelterjedtebb víztisztítási eljárás, ezt használják medencék tisztántartására, de az ivóvizet is bizonyos mértékig ezzel a kémiai vegyülettel tisztítják. Már a 20. század eleje óta használják a klórt, ami segített felszámolni vagy csökkenteni az olyan veszélyes betegségek terjedését, mint a tífusz és a kolera. A svédországi Karolinska Intézet tudósai nemrégiben közelebbről megvizsgálták a klórozás és a rákos megbetegedések közötti kapcsolatot.
Bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy azoknál az embereknél, akik a legmagasabb szintű klór-mellékterméknek (trihalogénmetánok) vannak kitéve, szignifikánsan nagyobb valószínűséggel alakul ki hólyag- és vastagbélrák. Ezt a kapcsolódó kockázatot az Egyesült Államokban és Európában megállapított biztonsági küszöbértékek alatti szinteken észlelték, ami arra utal, hogy a jelenleg elfogadott határértékek veszélyesek lehetnek az emberekre.