Egy felettébb érdekes felmérési eredmény látott napvilágot az interneten.
Eme tanulmány nekünk Androgeek szerkesztőnk különösen fontos, hiszen mi pont azért kínálunk a kezdő szerkesztőknek lehetőséget a cikkek írására, hogy ne kelljen a nagyobb szolgáltatóknak "behódolniuk". Mivel Ők adják a szolgáltatást, így végül is mindenhez joguk van. Törölhetik a bejegyzéseket, kommenteket, linkeket amik nekik nem felelnek meg. Hirdetésekkel és egyéb profit orientált eszközökkel rondíthatják el a felhasználó blogját. Korlátok közé szorítják a felhasználót, mert tudják, hogy sok embernek egyszerűen nincs választási lehetősége. Nem tud hova menni, ha írni akar, de mégsem akar saját tárhelyet vásárolni.
Mi azt valljuk, hogy ez helytelen. Természetesen szükség van a moderációra, de nem olyan mértékre mint ami a magyar blog szolgáltatóknál működik. Kicsit át kellene dolgozni az alap rendszer működését, hogy az több embernek megfeleljen. Így nem csak a szolgáltatás lenne hatékonyabb, de akár hirdetési felület is értékesíthető lenne a Google reklámokon kívül. Amit halkan megjegyzek, hogy már egyáltalán nem fizet olyan jól mint régebben.
A Kínai mikroblog szolgáltatók:
Háromlépcsős, valós idejű, kézi vezérlésű és több ezer embert foglalkoztat a kínai mikroblogok cenzúrájának gépezete.
Erről bennfentes kiszivárogtatásoknak, külföldi tanulmányoknak és az internetes technológiának köszönhetően egyre többet lehet tudni. A kínai nyelv sajátosságaiból, a rendszer bonyolultságából és az alapos elemzést igénylő adatmennyiségből adódó nehézségek miatt a mikroblogok 2009-es indulása óta igen kevés átfogó tanulmány született azok cenzúrájának működéséről. A témában legutóbb az amerikai Harvard Egyetem kutatói csoportja publikált kutatást. A cenzúra működését új szemszögből bemutató jelentés készítői az elmúlt év során a mikroblogokhoz hasonló saját közösségi oldalt hoztak létre.
A hónapokon át valóságban is működő oldal üzemeltetéséhez internetcímet vásároltak, jogilag előírt szoftvereket telepítettek, álláskereső cégeken keresztül pedig cenzorokat alkalmaztak. A tapasztalatok azt mutatták: az internetszolgáltató és szoftverkereskedő cégeknek meglepően sok eszköz áll rendelkezésükre a tartalom szűréséhez, a kulcsszavakra kereséstől kezdve a késleltetett információközlésen át egyes számítógépek blokkolásáig.
A blokkolási módok sokasága és hatékonysága 50 ezer felhasználóként 2-3 cenzor alkalmazását teszi szükségessé. Ez azt jelenti, hogy az ország legnépszerűbb mikroblogja, a több mint félmilliárd regisztrált felhasználót jegyző Sina napi mintegy 55 millió aktív felhasználója által közölt információk szűréséhez 2 200-3 300 cenzor foglalkoztatása szükséges - állítják a kutatók, megerősítve a témában készített korábbi tanulmányok becsléseit. A hírneves MIT Technológiai Szemle című lapban közzétett felmérés szerint a Sina mikroblognak legalább négyezer, nyolcórás váltásban dolgozó cenzora van, nekik minden percben 70 ezer új bejegyzést kell "megtisztítaniuk".
A tapasztalatok szerint a kínai vezetést kritizáló bejegyzések megcélzása helyett a cenzorok elsősorban olyan posztokat figyelnek, amelyek esetleg közösségi fellépést válthatnak ki. Példaként a tibeti önégetésekről szóló bejegyzéseket hozza fel a tanulmány.
[caption id="attachment_3514" align="aligncenter" width="640"] Sina kezdőlap[/caption]
A Carniege Mellon Egyetem egy tavalyi jelentésében három csoportra osztja a tabutémákat. Állandó tabunak számít Fang Pin-hszing, az Aranypajzs projekt, vagyis a kínai nagy tűzfal atyjának neve, ugyanígy a Tienanmen-téri 1989-es események vagy a Falunkung említése. Időszakos tabunak az aktuális eseményekkel kapcsolatos kényes témák, pletykák számítanak.
Például a Csiang Cö-min halálhíréről szóló hírek 80 százalékát törölték a cenzorok, a 2011 júliusi, 40 halálos áldozatot követelő vencsoui vonatszerencsétlenség után pedig a "lemondatni valakit" kifejezés vált nem kívánatossá, miután tetőfokára hágott a vasúti miniszterrel szembeni ellenszenv.
A Reuters hírügynökség minap terjedelmes írásban számolt be volt cenzorokkal készített interjúinak tapasztalatáról. Eszerint az átlagos cenzorok 20-as, 30-as éveikben járó fiatalok, zömmel férfiak. Nekik 12 órás váltásban napi mintegy hárommillió bejegyzést kell végigolvasniuk, a stressz és a terhelés miatt sokan rövid időn belül otthagyják az állást.
Egy-egy nagyszabású esemény - így milliók által követett bírósági tárgyalások, pártgyűlések, balesetek vagy megmozdulások - történtekor a cenzoroknak gyakran 24 órát kell dolgozniuk.
Hogy pontosan mi számít kényes témának, azt "felülről", miniszteri körökből kapja meg a Sina vezetése, s adja ki a cenzoroknak. A hivatalos sajtónál ugyanakkor a kényes témákat illetően a mikroblog szabadabbnak számít, mert "egyes vezetők fenn akarják tartani a kényes dolgokat érintő társadalmi párbeszédet" - mondta az egyik volt cenzor a Reuters hírügynökségnek. Az új kínai vezetés márciusi hivatalba lépése óta nem lazult a cenzúra, legalábbis nem érezhetően - zárja az interjút a volt cenzor.
[caption id="attachment_3517" align="aligncenter" width="640"] A Twitter is egy mikroblog rendszer[/caption]
Érdekesség, hogy az egyes kínai tartományok különbözőképp cenzúrázzák a híreket, a cenzúra intenzitása keletről nyugat felé haladva erősödik. Míg Sanghajban például átlagosan 11, Pekingben 12 százalékos a törlés, Tibetben 53 százalékos. A mikroblogok cenzúrája kézi vezérlésű, valós idejű, a központi vezetés számára kiemelt fontosságú - mutattak rá az említett tanulmányban az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói.
A jelentésekből egyértelműen kiviláglik: a cenzúra metódusa mind kifinomultabbá válik, a számítógépek és cenzorok kettőse igen hatékony módszernek bizonyul. Ez nem egyedi, kínai sajátosság, az internetes tartalmakat a világ számos más pontján, többek közt az Egyesült Államokban is szűrik, a kelet-ázsiai országban mindössze "kifinomultabb a szoftver".
via Reuters, Hardvard, Sina
