Bizonyos galaxisoknak úgynevezett "aktív galaxismagjuk" van, ami azt takarja, hogy a központban lévő fekete lyuk olyannyira habzsolja fel az anyagot, hogy az elektromágneses spektrum minden hullámhosszán sugároz.
Hosszú ideje konszenzusra jutnak abban a tudósok, hogy az aktív galaxismagoknak mindössze egy fajtája van, a különbségek a más szögekből történő megfigyelésekben keresendőek. Ehhez hozzájön még az is, hogy az aktív galaxismagokat úgy nevezett "poros tóruszok" veszik körbe, amelyeket leginkább egy fánkszerű anyagként lehetne leírni, ami felfogja a sugárzás egy részét.
Egy friss tanulmány most gyakorlatilag tovább erősíti ezt a tézist, ráadásul meg is magyarázza a jelenséget, ugyanis a Földtől 760 millió fényévre lévő Cygnus A galaxis magját vizsgálva azt figyelték meg, hogy a poros tórusz roppant mód fénylik, ami azért meglepő, mert főként kevésbé ragyogó poros tóruszokat láttak korábban a tudósok, azonban ennyire fényeset még sosem.
A Cygnus A magja körülbelül 2,5 milliárdszor masszívabb, mint a Nap tömege, ebből kifolyólag, ahogy a fekete lyuk gravitációs ereje behúzza a környező anyagot, ugyanazzal a lendülettel, már-már fénysebességgel lövell ki anyagot is, így keletkezik a poros tórusz ragyogó hatása.
Chris Carilli, a tanulmány főszerzője szerint ez azért különösen fontos megfigyelés, mert gyakorlatilag a poros tóruszok fényerejében rejlik a válasz arra a kérdésre, hogy miért különböznek a mi szemszögünkből a galaxismagok, de ha például egy teljesen másik pozícióban lévő galaxisból vizsgálnánk ugyanezt, akkor a most ismert eredmények teljesen mások lennének. Lényegében megerősítették, hogy minden ilyen aktív galaxismag ugyanúgy működik, minden a perspektíván múlik.
