A tudósokat már évtizedek óta foglalkoztatja a földi élet eredete, éppen ezért az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet és az Egyesült Királyság Cardiffi Egyetem kutatói 1,268 km mélységbe fúrtak le a Közép-Atlanti-hátságnál, hogy bizonyítékokat találjanak a földköpenyben.
A kutatóknak rekord mélységig sikerült lefúrniuk a földköpenyben, amit a JOIDES Resolution óceánfúróhajó 399. expedíciója során hajtott végre 2023-ban. A kutatók egyszerre öt méteres szakaszokat fúrtak meg egy forgó maghordós fúróval, majd egy magfogót küldtek le a fúrószálon, hogy a felszínre hozzák a mintákat, amiket a későbbiekben tanulmányoztak.
A kutatók jelentős változékonyságot találtak a köpeny ásványtanában, az ortopiroxén mennyisége néhány centimétertől több száz méterig változott, míg testvére, a klinopiroxén szinte teljesen hiányzik. A kutatók ezeket a különbségeket a felső köpenyen keresztüli olvadékáramnak tulajdonítják. Egészen 200 méterig oxidatív időjárási hatásokat is találtak, a tengervíz és a kőzet kölcsönhatása nagyon aktív volt ebben a mélységben.
Ez azért annyira fontos, mert a tengervíz és a köpenykőzetek közötti reakció során hidrogén szabadul fel, és olyan vegyületek képződnek, mint a metán, amelyek a mikrobiális élet alapját képezik - írja a Cardiffi Egyetem professzora az Interesting Engineeringnek. Ez az egyik hipotézis a földi élet keletkezésére vonatkozóan.
