A NASA Perseverance marsjárója már több mint 1000 napja kutatja az élet egykori jeleit a Marson, melynek során 23 mintát gyűjtött a Jezero-kráter különböző geológiai területeiről, ahol a legnagyobb az esély arra, hogy az ősi megkövesedett életre rátaláljanak.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a 2020-ban indított Perseverance rover, ami körülbelül hét hónapot utazott az űrben, mire megérkezett a Marsra. Megérkezése óta már eltelt 1000 nap és ez idő alatt egyszer sem tétlenkedett. Folyamatosan készített lenyűgöző felvételeket a Mars felszínéről, valamint rengeteg mintát is gyűjtött a kutatók számára, amit azonban egyelőre a NASA nem tud a Földre hozni.
A Perseverance fő célja a Marson a geológia, az éghajlati és légköri viszonyok feltárása volt, mint az emberi kutatás előfutára. A leszállóhelyet, a Jezero-krátert azért választották, mert a korábbi orbitális vizsgálatok egyértelmű bizonyítékot tártak fel egy ősi tóról, amely valaha kitöltötte a krátert. A rover feltárta, hogy a kráter felszíne magmás kőzetből áll, amely egy hatalmas földalatti magmakamrából alakult ki, és vulkáni tevékenység révén került a felszínre. A Perseverance rovar folytatja a kutatómunkát a Marson, ahová egyszer talán az ember is el fog jutni.
