Lassan a technológia eléggé előrehaladott ahhoz, hogy - egyelőre virtuálisan - gyakorlatilag "visszahozzuk" a rég kihalt állatokat, mint a mamut, a kardfogú macska, a farkas és még közel egy tucatnyi őskori faj.
A Palaeontologia Electronica című folyóiratban megjelent új tanulmányban a Los Angeles Megyei Természettudományi Múzeum és a La Brea Tar Pits szakemberei a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatóival és tervezőivel együttműködve leírták, hogy miért és hogyan hozták létre ezeket a metaverzális megafaunákat.
A Rancho La Brea, közismertebb nevén a La Brea Tar Pits az egyik leghíresebb példája annak, amit a paleontológusok "lagerstatte"-ként ismernek - egy rendkívül jól megőrzött maradványokból álló fosszilis lelőhely a világon. Los Angeles kellős közepén fekszik, és évtizedek óta otthont ad a paleoművészetnek.
A La Brea Tar Pits számára létrehozott paleoart a tudományos pontosság és a művészi érték széles skáláját öleli fel, például Harlan földi lajhárját aggasztóan következetlen számú lábujjal rekonstruálták.
Az új tizenhárom virtuális faj a legfrissebb tudományos kutatásokon alapul, remélhetőleg helyreigazítva néhány tévhitet, amelyet a kisebb paleoartok terjesztettek.
Bár nem tűnnek száz százalékig élethűnek - blokkos, poligonális stílusban tervezték őket, hogy elég egyszerű legyen egy normál mobiltelefonon futtatni őket -, az állatok mozognak, interakcióba lépnek egymással, és még üvöltenek is.
Egyszerű AR és VR, semmivel sem több...
