A magányt a világon mindenki egyszer vagy többször átéli, ám hosszú távon köztudott, hogy mindenféle negatív hatással van az egészségre és a jólétre, egy friss kutatás pedig azt vizsgálta, hogy a magányos ember agya miért olyan eltérően, és mindenki számára egyedi módon dolgozza fel a világot.
Az ember társas kapcsolatokra van bekódolva, az egyedüllétet nagyon nehezen viseli és ebből kaptunk egy kis ízelítőt a COVID-19 járvány során, amikor kénytelenek voltunk lemondani a személyes találkozókról. A járvány után kiderült, hogy a krónikus magány valójában megváltoztatja agyunk kémiáját. A UCLA tudósai agyi képalkotással próbált többet megtudni a jelenségről.
A tanulmány során hatvanhat 18 és 21 év közötti fiatal agyát vizsgálták meg funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével. Az eredmények szerint a magányos emberek hajlamosak úgy érezni, mintha különböznének a többi embertől, vagy nem értik meg őket. A kutatás kimutatta, hogy azok, akik magasabb szintű magányról számoltak be, a legkülönbözőbb agyi reakciókkal rendelkeztek, függetlenül attól, hogy a való életben hány barátjuk vagy társadalmi kapcsolatuk volt.
