Az Illinois Urbana-Champaign Egyetem és az Universidade de Sao Paulo közötti együttműködésnek köszönhetően, melynek során sikeresen integrálták a proinzulint kódoló emberi DNS egy szegmensét tehénembriókba. A modern géntechnológia lehetővé tette, hogy a tehén ne csak tejet adjon, hanem emberi inzulint is termeljen, ami forradalmasíthatja a gyártást.
A kutatócsapat szomatikus sejtnukleáris transzfert (SCNT) használt, amelyet korábban olyan transzgenikus állatok létrehozására használtak, mint a juhok, tehenek és sertések, amelyek specifikus fehérjéket, például inzulint tudnak termelni. A jobb genetikai technológiának köszönhetően biztosították, hogy az emberi DNS csak a tehén emlőmirigyében, a tejtermelésért felelős szövetekben működjön.
A génmódosított tehenet a tudósok nem tudták teherbe ejteni a szokásos módon, ezért hormonokkal kezelték, hogy tejet adjon. Az állat általa termelt tej kevesebb volt, mint terhesség nélkül, ennek ellenére humán proinzulint és inzulint is találtak a tejben. A kutatók úgy vélik, hogy egy 100 fős csorda képes lenne megtermelni egész Amerika számára szükséges inzulin mennyiséget. Egy nagyobb csorda, egy év alatt pedig akár az egész világ inzulin gondját megoldhatná.