A James Webb a közelmúltban adatokat gyűjtött a Bika csillagkeletkezési régiójában található két korongról, amely nagyjából 430 fényévnyire fekszik a Földtől. A két különböző, gázból és porból álló kompakt lemezen vízgőzt észlelt, amit tovább vizsgáltak a kutatók. A tudósok úgy vélik, hogy a jéggel bevont kis kőzetdarabok súrlódnak a bolygóképző korongokon belüli gázzal.
Ez a súrlódás megfosztja a kavicsokat az orbitális energiától, aminek következtében befelé vándorolnak, és végül összeállnak, ezt nevezik a kutatók kavics-akkréciónak. Ez a felfedezés alátámasztja azt a feltételezést is, hogy a Föld és más bolygók ennek a kavicsos akkréciónak köszönhetően jöttek létre, és az apró részecskék végül összeállnak, és elképesztően nagy bolygókká alakulnak. Az egész folyamat nagymértékben függ a kisebb kavicsok összekapcsolódásától, hogy protobolygókat hozzanak létre, amelyek aztán nagyobb gravitációjuknak köszönhetően még több kavicsot és darabot vonnak össze.