Most úgy tűnik, hogy a virágok szerte a világon megváltoztatják színüket. Ez a gyors átalakítás azonban hatalmas áldozatokkal járhat a növények számára. Új kutatások kimutatták, hogy a virágok az elmúlt 75 évben gyorsan alkalmazkodtak az emelkedő hőmérsékletre és az ózon csökkenésére azáltal, hogy megváltoztatták szirmaik ultraibolya (UV) pigmentjeit. A Current Biology nevű folyóiratban a Clemson Egyetem által vezetett tudósok több mint 1200 megőrzött növénymintát alaposan megvizsgáltak, amelyek 1941 és 2017 között három kontinens 42 különböző faját tették ki, és UV-érzékeny kamerával elemezték a virágpigmentáció szintjét.
Megállapításaik azt mutatják, hogy a virágok UV-elnyelő pigmentációja a 20. század második felében nőtt. Valójában a szirom UV-pigmentációjának szintje évente átlagosan 2 százalékkal nőtt az elmúlt hét évtizedben, illetve az évtizedek során növekvő pigmentszintet szorosan tükrözte a hőmérséklet emelkedése és az atmoszférában csökkenő ózon.
Az ózon a Föld sztratoszférájában található gáz, amely erősen elnyeli a Nap bejövő UV-sugárzását. Figyelembe véve, hogy a Föld atmoszférájában az ózon teljes mennyisége az 1970-es évek óta folyamatosan csökken, a növényeket és más életformákat több UV-sugárzás érheti. Az éghajlatváltozás intenzívebb UV-sugárzást is okoz. A növények növekedéséhez napfényre van szükség, de akárcsak az emberi bőr esetében, a Nap túl sok UV-sugárzása is károsíthatja őket.
Jó hírnek tűnhet első blikkre, hogy néhány virágos növény megpróbál alkalmazkodni a változásokhoz, azonban a kutatók arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy ez a pigmentváltozás tetemes áldozatokkal járhat a növények szaporodási teljesítményében, mivel a színezet a beporzók vonzásának egyik fő eszköze. Különösen az UV-elnyelő és az UV-visszatükröző szirmok közötti kontraszt csillapodhat ezen adaptáció után, ami megnehezíti a növény számára, hogy begyűjtse az áthaladó beporzókat.