A Nap jelenleg nagyon aktív, az elmúlt időszakban több nagyobb napvihar is elérte a bolygónkat, ami áram- és rádiókimaradást okozott, de egy új tanulmány szerint az eddigi legerősebb napvihar nagyjából 14 300 évvel ezelőtt érte el a Földet, aminek látható jelei maradtak a fák gyűrűiben.
Ősi fák részben megkövesedett törzseiben és évezredek óta feltárt jégmagokban a tudósok olyan bizonyítékokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy valamiféle hatalmas űrbeli esemény történt Kr. e. 12350 körül. Egy új kutatás, amely egy speciálisan kifejlesztett klímakémiai modellt, a SOCOL:14C-Ex-et használja, megállapította, hogy az akkori hatalmas részecskebeáramlás mögött egy óriási napvihar állt.
A geomágneses viharok egyik sajátossága, hogy átmenetileg megnövelik a Földre folyamatosan eső radioaktív szén-14 mennyiségét. Ez a radiokarbon beépül az élőlényekbe, például a fákba és az állatokba. A kutatók egy fa évgyűrűjében a szén-14 szintjének hatalmas kiugrást fedezték fel, mely esemény i. e. 12350-ben történhetett. A tudósok szerint fontos megérteni ennek a hatalmas napviharnak a Földre gyakorolt hatását, hogy egy jövőbeli esetleges hasonló esemény során tudjuk, hogy mire számítsunk majd.
