Régészek egy 10 500 évvel ezelőtt, egy vélhetően tizenéves lány által rágott kőkorszaki rágógumit találtak: az észtországi Tartui Egyetem Történeti és Régészeti Intézete felfedezte, hogy az őskori nyírfakátrányon fognyomok és nyálnyomok voltak láthatók.
A felfedezést tevő történész szerint érthető, de rendkívül figyelemre méltó, hogy bizonyítékot találtak arra, a tizenévesek már több ezer évvel ezelőtt is rágógumiztak. A nyálból kivont DNS elemzése után a Genomikai Intézet megállapította, hogy a rágógumit valószínűleg egy barna hajú, barna szemű tinédzser lány rágta.
Bettany Hughes történész kiemelte, így ma már tudjuk, hogy az emberek a kátrányt (égetett vagy hevített ezüstnyírfakéreg) fogfájás enyhítésére és ragasztóként is használták és persze az is megdőlt, hogy az északiak kék szeműek és világos hajúak voltak.
A világ legrégebbi ismert szintetikus anyaga, a nyírfakéreg-kátrány ragasztóanyagként való használata egészen a középső paleolitikumig nyúlik vissza. A tudósok szerint fertőtlenítő tulajdonságokkal is rendelkezik, napjainkban pedig bőr- és hajproblémák kezelésére, rovarriasztóként és illatanyagként használják.
