A NASA Curiosity roverje az eddigi legnagyobb szénmolekulákra bukkant a Marson, egészen pontosan a Gale-kráterben található cumberlandi iszapkőben, mely körülbelül 3,7 milliárd éves lehet, azonban ez még nem bizonyíték arra, hogy a Marson valaha élet volt, ugyanis ehhez hasonló molekulák élettelen folyamatok révén is keletkezhetnek.
A marsjáró elsődleges feladata, hogy bizonyítékot gyűjtsön az egykori potenciális létformákról, így sikerült detektálni a most felfedezett szénmolekulákat is egy mintavétel során. A Curiosity rover Sample Analysis at Mars (SAM) műszerével vizsgálták az iszapkő mintákat, melyeken kettős hevítési eljárást alkalmaztak.
Először körülbelül 475 °C-ra melegítették, majd visszahűtötték és ismét felhevítették őket körülbelül 850 °C-ra. A vizsgálat során a Marson példátlanul hosszúnak számító szénláncot észleltek dekán (C10H22), undekán (C11H24) és dodekán (C12H26) formájában. Mindez azonban nem bizonyítja, hogy a Marson valaha is volt élet, ehhez sokkal mélyebb kutatásra lenne szükség.
