45 millió fényévnyire lévő szupernóvára vadásznak az asztrofotósok

Az SN 2026aaiv nevű szupernóvát először az ATLAS felmérése észlelte szeptember elsején az NGC 7331-ben (más néven Caldwell 30), egy körülbelül 45 millió fényévre lévő spirálgalaxisban a Pegazus csillagképben.

SzerzőBotyi

Shoppingsite. A webshopmotor, amiben már benne van a következő lépésed is.

Ez a szupernóva világszerte az amatőr asztrofotósok és csillagászok számára elsődleges célponttá vált, több százan örökítették már meg, köztük Andrew McCarthy is, aki a hét elején tette közzé felvételét az Instagramon. A 100 órás projekt részeként négy órányi adatot rögzített: kettőt a szupernóva előtt és kettőt utána.

Tom Masterson, a Mount Wilson Obszervatórium hegyi üzemeltetési vezetője szintén a héten örökítette meg egy 60 hüvelykes (152 cm) távcső segítségével. Szeptember 11-én az SN 2026aaiv fényessége tovább növekedett és az internetre feltöltött képek közül sokat nagy professzionális távcsövekkel, vagy sötét területeken elhelyezett távcsövekkel készítettek.

Sötétedés után kelet felé fordulva négy nagy, fényes csillagot láthatunk rombusz alakzatban (Pegazus Nagy Négyzete), az északnyugati sarkában található a Scheat, közvetlenül felette, a négyzeten kívül, egy halványabb csillag, a Matar, a közelben pedig az NGC 7331, amelynek a NASA szerint fényszennyezett égbolton csak a központi magja látható.