Az Úr 1672-dik esztendejében járunk, december 23-án, amikor Giovanni Cassini olasz-francia csillagász felfedezi az égbolton a Szaturnusz bolygó második legnagyobb holdját, a Rheát, mely nevét hivatalosan csak 1847-ben kapta meg, felszínét sziklák, jég és kráterek borítják.
A Rhea volt a második hold, amelyet Cassini fedezett fel, körülbelül egy évvel korábban rábukkant egy másik holdra a Szaturnusz körül, ez volt a Iapetus. A Rhea az egyetlen felfedezett hold, amelynek oxigén légköre van. Neve a görög mitológiából származik, miután John Herschel brit csillagász azt javasolta, hogy a Szaturnusz holdjait a titánokról nevezzék el.
Cassini eredetileg XIV. Lajos királyról nevezte el az általa felfedezett holdakat a Sidera Lodoicea-ról, azaz "Lajos csillagairól". A NASA a Cassini űrszondát pedig a neves csillagászról nevezte el, miután a Szaturnusz négy holdjának a felfedezését is neki köszönhetjük. A Rhea a Szaturnusz legkülső, E jelű gyűrűjében kering, azt mintegy 4,52 földi nap (4 nap 12 óra 26 perc) alatt kerüli meg.
Kiváncsi lennék milyen távcsövet használt. 
