Windows 10-es sorozatunk második részében a Windows 8 óta jelen lévő modern alkalmazásokkal fogunk foglalkozni, kivesézzük az UWP-t és adunk néhány javaslatot arra, hogy hogyan kezeljük őket.
Történelmi bevezető:
A Windows 8-cal a Microsoft egy, a sok konzervatív felhasználó által csúnyán elutasított lépést tett: bevezette a "Modern" alkalmazásokat (amit előtte egy rövid ideg "Metro" alkalmazásoknak is neveztek), amik akkoriban csak teljes képernyős módban futottak és korlátozott funkciókkal rendelkeztek, de egy egységet megjelenést és funkciókészletet kaptak, ami tökéletessé tette őket a táblagépeken való használatra. Ez alatt azt értjük, hogy a vezérlők mind arra voltak kitalálva, hogy egy érintőképernyős eszközön kényelmesen lehessen navigálni a segítségükkel.
A Windows 8-ban bemutatott Kezdőképernyő sokaknak nem tetszett
Sokan nem szerették ezt, ahogy a teljes képernyős Start menüt (Kezdőképernyőt) sem, amin a Windows 8.1 sem sokat segített. Végül a Windows 10 radikális változásokkal egy, az eddig csak asztali alkalmazásokat használók számára is elfogadható környezetet teremtett: a modern alkalmazások itt már szinte teljesen ugyanúgy működnek, mint a klasszikus asztali appok, csak épp egy közös helyről szerezhetők be.
Az új rendszert, ami a modern alkalmazásokat üzemelteti, Univerzális Windows Platformnak nevezzük, mert technikailag minden Windows 10-rendszeren (asztal, mobil, IoT, Surface Hub) egy kódbázis alapján fut az alkalmazás (tehát elég egyszer megírni).
Szóval mégis mik ezek az univerzális alkalmazások, mikor és miért éri meg őket használni?
Az univerzális alkalmazások egyik jellemzője, hogy nem igazán tudnak kárt tenni a rendszerben, mert egy védett környezetben futnak, így biztonsági kockázatot sem igazán jelentenek - más kérdés, hogy hasznosak-e. Nos, ha valakinek nincs szüksége mindenféle ínyencségre például egy e-mail kliensben vagy zenelejátszóban, az univerzális alkalmazás-kínálat számára tökéletes.
A Microsoft beépített appjai a Windows 10-ben szinte minden alapvető szüksgéletet kielégítenek: kapunk egy jól működő e-mail klienset és naptárat, egy jól felszerelt számológépet, zenelejátszót, fényképnézegetőt, sőt, még térképeket is.
Egy jobb kattintásra minden fontos opció elérhető az élő csempéken
Na, most, hogy ezen a "rövid" bevezetőn túl vagyunk, nézzük meg, miben tér el egy modern alkalmazás a hagyományostól! Az egyik legfontosabb dolog, hogy sokkal nagyobb befolyásunk van arra, hogy miként működik. Egy univerzális alkalmazást pár kattintással teljesen letörölhetünk, sőt, megmondhatjuk, hogy frissítheti-e az élő csempéjét vagy épp futhat-e a háttérben. Nézzük meg, mi mindent tehetünk velük!
Alapvető dolgok
A modern alkalmazások extra funkciói közé tartozik az élő csempe, ami (legjobb esetben) 4 méretben használható és anélkül jelenít meg információt, hogy az alkalmazás meg lenne nyitva. Az élő csempe bármikor kikapcsolható (így csak ikonként funkcionál) vagy eltávolítható a start menüből. Ez ugyan nem tűnik túl soknak, de már így is sok extrát jelent egy hagyományos alkalmazáshoz képest.
Haladó beállítások
Bármelyik modern alkalmazásnak megmondhatjuk, hogy mihez férhet hozzá. A Gépházban egy külön szekciót találunk, ahol minden engedélyt megadhatunk: az Adatvédelem részleget. Nézzük is át ezeket.
Az Adatvédelem lapjain egyesével megmondhatjuk, mi mihez férhet hozzá
Engedélyek különféle adatok felhasználására: a Windows 10-ben megadhatjuk, hogy melyik alkalmazások férhetnek hozzá a kamerához, mikrofonhoz, az értesítésekhez (azok kezeléséhez), a fiókadatokhoz, névjegyekhez és másokhoz. Ezek egyesével kikapcsolhatók, sőt, ha azt szeretnénk, hogy semelyik alkalmazás ne férjen hozzá egy adott dologhoz (pl. mikrofon), egy-az-egyben megmondhatjuk, hogy nem adunk hozzáférést. Az erre szolgáló kapcsoló jellemzően az adott lap tetején található.
A lapcsoport egy nagyon fontos menüpontja a "Háttérben futó alkalmazások": itt kezelhetjük, hogy az eszközünkre telepített modern alkalmazások közül melyik futhat a háttérben. Itt érdemes azokat kikapcsolni, amiket ritkán használunk vagy épp nincs szükségünk arra, hogy a háttérben szinkronizáljanak nekünk dolgokat.
Például egy asztali számítógépen nem feltétlenül szükséges a Térképek alkalmazásnak a háttérben időnként a tartózkodási helyünket lekérnie, hiszen az jó eséllyel nem vándorol. Személyes preferenciától függ, de én például kikapcsoltam a Diktafont, a Fényképeket (állandóan frissítgette az albumokat iszonyatos CPU- és RAM-használat mellett), a OneNote-ot és a Sport alkalmazást is.
Laptopokon és táblagépeken további beállításokkal irányítható a takarékos mód
Hodozható eszközökön van egy másik, a háttérben futtatáshoz kapcsolódó beállítás is, ez pedig a Takarékos Módhoz kapcsolódik. Alapvetően a takarékos mód úgy csökkenti az energiafelhasználást, hogy lelövi a háttérben futó alkalmazásokat. Azonban előfordul, hogy valaki még takarékos módban is szeretne pl. a Messengerből értesítéseket kapni: ekkor megtehetjük azt, hogy a Messengert takarékos módban is engedélyezzük.
Ez a beállítás asztali számítógépeken (értelemszerűen) nem érhető el, hiszen ott a fogyasztás csökkentésére van jobb megoldás is: az energiatakarékos séma használata. Ha ezt a beállítást el akarjuk érni, navigáljunk a Rendszer -> Akkumulátor -> Akkumulátorhasználat alkalmazásonként (link a töltöttség alatt) lapra.
Honnan tudom, hogy egy alkalmazás mihez kap majd engedélyt?
A Windows Áruház ugyan nem mutatja az arcunkba, hogy egy alkalmazás telepítésével az miféle engedélyeket kap meg, van rá egy külön szekció, ami minden igényelt jogosultságot leír.
Ugyan modern alkalmazásokból közel akkora kínálat sincs, mint Androidon a Play Áruházban vagy az Apple App Store-ban (meg egyébként is kevesebb lehetőségük van kémkedni vagy bármiféle rosszat tenni - illetve asztali rendszereken erre sokkal jobban megfelelnek a hagyományos asztali alkalmazások), azért egy figyelmeztető üzenet nem ártana az adott alkalmazás jogosultságairól telepítés előtt.
Ha meg szeretnénk nézni, mit engedünk meg az adott alkalmazásnak telepítéskor, görgessünk lejjebb a lapján és ott rögtön megtalálunk mindent szépen sorban.
A Windows Áruház és a hagyományos asztali alkalmazások: egy lehetséges jövő
Az idei Évfordulós Frissítéssel (Anniversary Update) a Microsoft közzétett egy Desktop App Converter (Desktop Bridge) névre hallgató eszközt is, amely arra szolgál, hogy fejlesztők a "sima" asztali alkalmazásaikat modern/univerzális alkalmazásként is feltölthessék a Windows Áruházba.
Ugyan el van rejtve, a lapok alján minden alkalmazásnál megtaláljuk a szükséges engedélyeket.
Ennek segítségével egyébként akár az Adobe szoftverei is felkerülhetnének a Windows Áruházba, hogy onnan egyszerűen beszerezhetők és kezelhetők legyenek a számítógépre telepített programok - persze ehhez a fejlesztőnek kell rászánnia magát, hogy alkalmazását ilyen formában is közzétegye.
Jövő héten még foglalkozunk egy kicsit a Windows 10 modern alkalmazásaival, megnézzük a beépített (előre telepített) alkalmazásokat és felhasználásukat (kiknek, mikor és miért javasoljuk), valamint mutatunk néhány olyat, amit érdemes lehet kipróbálni például a YouTube weboldalának használata helyett. Tartsatok velünk!
A modern alkalmazások pedig látványosan funkció szegények. A wp-s recovery szoftver 3 gomb, szemben a régebbi nokia suite-al ahol aztán minden csavart elértél a telóban. Hasznosságban erősen visszalépés.
Amit itt olvasok az olyan mintha mondjuk egy Androidról olvasnék. 
