Először is kezdjük a legfontosabb aspektussal, hogy tesztünk alanya mégis melyik "hajlítható" kategóriába tartozik. Mint az ismeretes, mostanra két válfaja van ennek az ágazatnak: van, amikor adott egy hagyományos mobil - legtöbbször rajta külső kijelzővel -, amit kihajthatunk, és így lesz egy tabletszerű kialakítás belőle, belül dupla kijelzővel.
A másik vonal, amikor igazából egy sztenderd mobilt hajlíthatunk, ha úgy tetszik "törhetünk" félbe. Nos, a P50 Pocket az utóbbiak közül került ki, és mint azt a nevéből is sejthetitek, teszi mindezt a Huawei legfrissebb zászlóshajó-szériájának égisze alatt. Valljuk be, már a név önmagában magasra állítja a mércét.
Adott számunkra egy 6,9 colos kijelző, amit - ahogyan azt az imént említettük - kagylószerűen összehajthatunk, ebben az állapotban pedig roppant mód kicsi helyet foglal a masina. Ennek köszönhetően nyitott állapotban 21:9-es képarányról beszélhetünk, és az OLED panel gyönyörű szépen dolgozik - főleg, hogy 120 Hz-es képfrissítési rátával bír.
RAM tekintetében választhatunk 8 és 12 GB között, míg tárhely esetében 256 és 512 GB áll rendelkezésre, mint opció. Természetesen bővíthető is a rendelkezésre álló kapacitás. Mindemellett a Qualcomm-féle Snapdragon 888-as chip képzi az egész kialakítás szívét, azonban itt jön egy olyan tényező, amit ma már most az elején fekete pontnak nevezhetünk.
Ez pedig nem más, mint hogy - az amerikai szankcióknak köszönhetően -, ahogy a többi Huawei készülék, úgy ez a telefon sem támogatja az 5G-t, az adatkapcsolat jelenlegi csúcsát tehát elfelejthetjük. Néhány éve még elkerültük volna, hogy ezt negatívumként említsük, de 2022-re eljutottunk oda, hogy ez bőven elvárható lenne, de mint említettük, ez nem a gyártó döntése.
Na de ugorjunk is rögtön a többi szegmensre, hiszen a P50 Pocket rengeteg kiemelkedő tulajdonsággal bír! Itt van rögtön a kamerarendszer, ami igencsak érdekes, lévén alapvetően egy tripla modulos megoldással szemezhetünk, melyek közül kettő széles látószögű objektív. Az egyik ezek közül 40 MP-es, míg a másik 32 MP-es, de mindezek mellett akad egy 13 MP-es ultraszéles modul is, csak a teljesség kedvéért.
Heteken át hajlítgattuk a Pocketet, rendesen izzasztottuk a mobilt, és tény hogy a zsanér kifejezetten jól és simán dolgozik, semmi gyengülés nem volt tapasztalható a közel 20 nap alatt. Ugyanígy a kijelzőn sem látszott meg semmi természetesen, hiszen ez nagy probléma lenne. Kinyitva egyébként szépen összezár a hátlap, összecsukva pedig nincs rés a kijelzőnél.
Na de mi a helyzet a képminőséggel? Ahogy megszokhattuk, abszolút magas minőséget képvisel ezen a téren is a Huawei terméke, tűéles fotókat lő, ráadásul remek színhasználat mellett. Nyilván vannak flagship telefonok, amik rávernek ebben az aspektusban a P50 Pocketre, de ne felejtsük el, hogy továbbra is egy összehajtható darabról van szó - sőt, az árcédula is izgalmas kérdés, de erről majd később.
Aztán van egy 10,7 megapixeles szelfi kameránk is, ami (már a megapixelből is sejthető) nem szuperál túlzottan ütősen. Tény, ellátja a feladatát, de nagy csodát nem várhatunk tőle. Ugyanakkor a félbehajtható koncepció itt nagyon jól jön, lévén gyakorlatilag "állványként" használhatjuk az egyik felét a telefonnak, és kéz nélkül szelfizhetünk.
Azért itt ügyesen kell bánni a hajlítással, mert a készülék hajlamos kinyílni, nincs félúton az a tipikus megakadás, ami megkönnítené ezt a műveletet. Alapvetően úgy működik, hogy ha elkezdjük kinyitni, ő bizony teljesen ki is akar nyílni majd előbb utóbb.
Az egész összehajthatós ötlet nagyon nosztalgikus érzéseket keltett bennünk. Egyértelműen megidézi a kihajthatós mobilokat két évtizeddel ezelőttről, csak éppen egy modernebb, jobb köntösben. Ugyebár szokták mondani, hogy az energia nem vész el, csak átalakul - ez az analógia itt tökéletesen megállja a helyét.
A telefon külsején egyébként a kamerák mellett található egy apró, kör alakú másodlagos kijelző is, amin lapozással választhatunk a funkciók között, és értelemszerűen az értesítéseket is látjuk itt, anélkül hogy kinyitnánk a készüléket.
A "Pocket" jelző igencsak indokolt, lévén azontúl, hogy borzasztó mód kompakt az egész modell, mindössze 15,3 mm-es vastagságú, továbbá csak 190 grammot nyom. Ez egyértelműen nagy előrelépés a korábbi Huawei foldable telefonokhoz mérten.
Van egyébként USB-C, melyen keresztül 40W-on tölthetjük a P50 Pocketet, úgyhogy ez is abszolút pozitívum. Emellett pedig 4000 mAh-s az akkumulátor, ami a mi tapasztalataink szerint kibír egy napnyi használatot bőven, ha nem terheljük le irreálisan.
A Snapdragon 888 chip szépen teszi a dolgát, lévén a multitasking, az appok közötti váltás folyékonyan történik, nem kell amiatt aggódni, hogy megakad a folyamat, vagy bármi ilyesmi. Egyedül azt kell elfogadnunk, hogy ennek az az ára, hogy cserébe 5G kapcsolat nem elérhető, ahogyan azt már emíltettük.
És... és igen. Megint csak itt vagyunk, és sajnos mindig vissza kell erre térnünk: a Google-szolgáltatások teljes hiánya. Amíg nem tud előhozakodni a Huawei valami igazűán értelmes alternatívával (folyamatosan próbálkoznak, egyszer összeáll majd ez), addig sajnos ez masszív negatívum, tekintve hogy nagyon érződik Google Apps hiánya - igaz, csak az Androidról érkezőknek, ha valaki iPhone-ról váltana (ne nevess, lehet hogy van ilyen), azok észre sem veszik.
Emlékeztek még, hogy milyen címet adtunk a P50 Pro tesztünknek? Segítünk egy kicsit: "a legjobb is lehetne, de nem tehette". Ez valamilyen szinten a P50 Pocketre is ráaggatható. Itt egy alapjáraton kiemelkedő darab a hajlítható mobilok szcénájában, ami minden szempontból nagyot gurít, de szoftveres oldalon még mindig elvérzik.
Azt is ki kell emelni, hogy a hangzás szörnyen gyengére sikeredett, valamint iszonyat mód tud melegedni a kicsike, és ez sajnos gyártási mellélövésnek tekinthető, nem a mi készülékünkben van a hiba. Másfelől viszont nem túlzottan látni a kis rést a telefonban a hajlítható vonal mentén - nyilván azért érzékelhető -, ami meg pozitívum.
Amit még fontos megemlíteni, hogy maga a készülék nagyon csajos, nem véletlen hogy a gyártó is az összes promóciós anyagában így mutatja be azt. Arany és fehér színben kapható, két különböző mintázattal, nos ez nem túlzottan maszkulin, így nem is ajánlható jó szívvel férfi vevőknek.
Továbbra is azt tudjuk mondani, hogy aki meg tudja emészteni a Google-szolgáltatások hiányát, annak jó választás lehet a Huawei P50 Pocket, de egyébként könnyű jó alternatívákat találni. És sajnos az árazást sem sikerült jól belőni - mondhatni szépen mellélőttek ezen a területen is.
Konkrétan 499,990 forintot kérnek el alsó hangon is a Huawei P50 Pocketért, ami már csak azért is szomorú, mert ilyen jellegű túlárazásokat más cégektől szoktunk látni, nem feltétlenül a Huawei-től. Mi azt mondanánk, hogy, hacsak valaki nem dizéjnelemként tekint rá, ennyiért nem igazán éri meg beruházni rá, ugyanakkor egy nagyobb leárazás esetén érdemes lehet lecsapni rá - már feltéve, ha minden áron hajlítható mobiltelefont akartok.