HTC U11 teszt

Ennek egészen egyszerű oka van: a HTC a modern kori okostelefonok piacának egyik úttörője volt, óriási partnerekkel rendelkeznek, ráadásul más piacokon ott vannak a legjobbak között. Talán kevesen tudják, de 2008-ban a tajvani gyártó volt az első, aki kereskedelmi forgalomba szánt androidos mobilt készített a HTC Dream személyében, azt pedig kevesen fogták el akkor, hogy mi indult el ezzel, arról nem is beszélve, hogy 9 év alatt mennyit tudott fejlődni a piac.

Nemrég a vállalat 2017-es csúcsmodellje, a HTC U11 járt nálunk, mely nem kisebb feladatot kapott, mint az éppen megújuló Samsung-LG páros csúcskészülékeinek legyőzése és a következő felsőkategóriás HTC mobil érkezéséig még az ősszel érkező iPhone-okkal és egyéb újdonságokkal szemben való tisztes helytállás. Ez mondjuk 1-2 éve elég viccesen hangzott volna, de az M-széria első sikerei után leengedő vállalat nagyjából egy éve dobta piacra az M10-es felsőkategóriás mobilját, mely már intő jele volt annak, hogy visszatérőben vannak. Akkor még kevesen gondoltuk volna, hogy a legfelsőbb szegmenst egy új családdal, az "U"-val célozzák meg 2017-től, melynek trónján jelenleg az U11 ül.

Minőségi kijelző, de nem OLED.

Külső

Mivel mással is kezdhetnénk, mint a manapság egyik legfontosabb tényezővel, a külsővel. Jelenleg ugyanis hardveresen már a középkategória is abszolút kiszolgálja a többség igényét, így az igazi megkülönböztetés a külső és az extra funkciók alapján történik. Nos, a HTC U11 mindegyikben nagyon erős, így vélhetően a HTC is ezen az elven gondolkodott, amikor még Ocean kódnéven nekiálltak a készülék fejlesztésének. Ami rögtön szembetűnik, az a 2017-es trendek figyelmen kívül hagyása. Nincsen faltól-falig érő, hosszított kijelző és rendkívül vékony káva, csupán egy kellően nagy panel, alatta és felette pedig most már jelentősnek is nevezhető hellyel, ahol az előlapi kamera, a szenzorok és az ujjlenyomat-olvasó kapott helyet.

Az egész készülék olyan 2016-os érzést kelthet az emberben, ami nem feltétlenül probléma, de rögtön egy egyértelmű hátrány a mai piacon. A házon belüli újítás hátul mutatkozik meg igazán, hiszen "folyékony" üveg borítást kapott a készülék, mely minden színével vonzza a tekinteteket és persze az ujjlenyomatokat. A fénytörő ásványi anyagoknak hála igazi színpompát kapunk akkor, ha fény vetül a hátlapra és természetesen tükröződik is az egész. A lekerekített sarkokkal egybevéve egy meglehetősen mutatós készüléket kaptunk, melynek minőségére nem lehet panaszunk. Sehol egy recsegés, ropogás, masszív, stílusos és valamilyen szinten egyedi csomagot raktak le az asztalra.

Rendkívül letisztult menü.

Hardver

Az izgalmasabb részek után viszonylag röviden is át lehet futni az unalmasabb hardveres részt. Abszolút csúcsmobilról beszélhetünk, így az 5,5 hüvelykes Super LCD 5 panel Quad HD felbontású, vagyis 2560 x 1440 képpont terül el rajta. Természetesen Gorilla Glass védelmet is kaptunk, mégpedig az ötös szabványnak megfelelőt, így nem feltétlenül törik ripityára az első leejtéskor. A kijelző meglehetősen minőségi darab, normál fényviszonyok mellett tűéles képet és szép színeket kínál, napfényben azonban akadnak már problémák. Lassan jó lenne, ha a HTC is áttérne az OLED technológiára, hiszen ez is egy olyan pont, ahol bizony le vannak maradva.

Sokan még mindig a kijelző alatti hardverekben mérik egy-egy készülék nagyságát, szerencsére ők is megnyugodhatnak, hiszen ilyen téren abszolút a legjobbak között van a tajvani újdonság. A Snapdragon 835-ös rendszerchip mellé ugyanis 4GB RAM és 64GB belső tárhely került, ami akár tovább is bővíthető egy microSD kártyával. Ezzel a csomaggal a legerősebb készülékek között emlegethetjük a mobilt, mely például az LG G6-t ilyen téren simán veri. De mint említettem, ez manapság már egyre kevesebb embernek számít, hiszen a lényeg az, hogy a felhasználói élmény milyen.

A hátlap csak úgy vonzza a tekinteteket.

Szoftver

Szerencsére az optimalizálás is jól sikerült, hiszen az Android 7.1-re építkező Sense felület rendkívül folyamatos és gyors navigálást tesz lehetővé. Nem igazán lehet megizzasztani a mobilt, mely sokak örömére a gyári Androidtól nem is áll olyan távol, mint sok más, agyon skinezett ellenfele. Nagyon úgy fest, hogy a gyártók is rájötte arra, hogy fölösleges komolyabb erőforrást áldozni és a készülék erejéből, optimalizáltságából elvenni valami brutális skinnel, mivel a felhasználók többségét vagy nem érdeklik az egyedi ikonok és a mindenhol színes, mázas felületek, vagy úgyis berendezik az egészet a saját ízlésük szerint.

Szoftveres fronton is van olyan rész, amiben ha nem is teljesen, de részben mindenképpen ellentmondanak a mai trendeknek. Hozzánk beszélő és minden más rivális leigázására készülő digitális személyi asszisztenst ugyanis nem kaptunk. Van helyette azonban egy Sense Companion névre hallgató újítás, mely inkább csak kiegészíti a készüléken használható Google Assistant-Amazon Alexa párost, mintsem komolyan beleszólna a piaci csatározásba. A Companion lényege ugyanis az, hogy néhány fontos adathoz hozzáférve megpróbál a felhasználóknak itt-ott segédkezni.

Erre kiváló példa az időjárás vagy a forgalom figyelése, hiszen előbbi esetében jelez, hogy ha eső várható az adott napon, utóbbinál pedig a dugókra figyelmeztet a tartózkodási helyünk alapján és akár alternatív útvonalat is készít. A gyártó a Companion név alá veszi még a különféle egészségügyi és sport dolgokat, így például a lépésszám figyelését vagy éppen a rendszer és a tárhely optimalizálását és az akkumulátor figyelését. Összességében nem egy rossz gondolat, hiszen sokan az idegen érzés és a nyelvi korlátok miatt nem igazán beszélgetnének a telefonjukkal, viszont az mindig jól jön, ha reggel figyelmeztet a készülék, hogy eső várható vagy a szokásos munkahelyi útvonalon reggel különösen nagy a dugó alakult ki. Persze mellette a bevállalósabbak nyugodtan használhatják az Amazon, a Google vagy a Microsoft megoldását.

Kiváló kamera, jól működő extrákkal.

Kamera

A kamera manapság már a középkategóriás készülékeknél is külön bekezdést érdemel, hiszen tulajdonképpen már tényleg elérkeztünk oda, hogy az egyszerű családi képeket egy korrekt középkategóriás mobillal is nyugodtan elkészíthetjük. A HTC U11 azért ennél jóval többre hivatott, hiszen az okostelefonok kameráját is rangsoroló DxOMark listáján az élre került a maga 90 pontjával. Ez azt jelenti, hogy az oldal szerint jelenleg a legjobb kamerával bizony a HTC újdonsága rendelkezik, megelőzve a Google Pixel-t, a Samsung Galaxy S8 szériát és az iPhone 7-es családot is. Ez az 1-2 pont a valós felhasználásnál nem igazán látszódik meg, de végre valami, amire a HTC bizony építkezhet.

Tudjuk le gyorsan az előlapi, 16 megapixeles kamerát, mely egyébként kiválóan teszi a dolgát. Ez a szenzor is megkapta az UltraPixel fényérzékelést és a HDR Boost technológiát, vagyis rosszabb fényviszonyok között is szuper szelfiket lőhetünk vele. A 12 megapixeles, f/1,7-es fényerejű hátsó kamera azonban természetesen még erre is rátesz pár lapáttal. Az UltraSpeed névre keresztelt villámgyors autófókusz mellett az UltraPixel fényérzékelés és a HDR Boost sem hiányozhat. Természetesen van optikai képstabilizátor és teljesen manuális mód is RAW formátum támogatásával, akár 32 másodperces expozíciós idővel.

A szoftver gyorsan kiismerhető, jól használható, de az Android adta szabadságot a fényképezés szerelmesei ki tudják még aknázni. Pixelről-pixelre természetesen nem vizsgáltuk meg a kamerát, de tényleg remek képeket lő, az olcsóbb digitális gépeket simán kiváltja, de még kezdő fotósoknak, kreatívabb embereknek is kiváló lehet, nem szükséges a telefon árának kétszeresét egy dslr gépre költeni. Ami pozitív csalódás volt az a HDR technológia egészen jó működése, tényleg hozzá tud tenni a dolgokhoz és a bivalyerős hardvernek hála nem agyal a készülék, csak teszi a dolgát.

A videózás kapcsán természetesen nem maradt ki a 4K felbontás, de ami talán ennél is izgalmasabb, az a Full HD 120 fps lassított felvétel, mellyel jópofa dolgokat alkothatunk. A videózás kapcsán a négy mikrofont és az "akusztikus fókuszként" elnevezett hangtechnikát is nagyon reklámozta a gyártó. Az tény, hogy a videók hangzásvilág az átlagosnál színesebb és tisztább, illetve az is látszik, hogy ha valahova közelítünk, akkor igyekszik onnan hangosabban venni a hangokat, de csodát természetesen ne várjunk. Összességében tehát kiváló fényképeket és korrekt videókat lőhetünk, a legtöbb embernek más gépre egyáltalán nem lesz szüksége ilyesféle dolgokhoz.

Előröl azért el tud veszni a mezőnyben.

HTC USonic

Nem szokás külön részt adni a dobozba csomagolt headsetnek és a hangtechnikának, de a HTC U11 ezt abszolút megérdemli. Fontos leszögezni, hogy nincs 3,5mm-es jack-csatlakozás, így maradt a vezeték nélküli Bluetooth, a hangszóró vagy az USB-C headset. Az első két megoldásról nem nagyon van mit írni, de a harmadikról muszáj. A dobozban ugyanis egy kiváló USB-C headsetet találunk, ami mellé azért a biztonság kedvéért került egy USB-C-3,5mm-es jack átalakító is.

A HTC USonic névre keresztelt technológia állítólag feltérképezi a fülünket és a külső zajokhoz is igazodik, de ez a néhány másodperces beállítás után nem igazán érdekel minket. A végeredmény ugyanis magáért beszél, nem igazán hallottam még ilyen jó párost, legalábbis ami a dobozból kivett készüléket és a hozzá tartozó headsetet illeti. A headset ráadásul masszív, strapabíró és kényelmes, az egész hangélmény prémium és példamutató a többiek számára.

Az erőforrások rossz felhasználásának ékes példája.

Edge Sense

A végére hagytam a HTC legnagyobb dobását, az Edge Sense névre keresztelt megoldást, ami lényegében a készülék keretének a szorítgatását jelenti. A bemutató előtt viszonylag nagy hype alakult ki az új megoldás körül, mely tényleg egészen egyedi, de más pozitívuma egyszerűen nincs. Arra tényleg képes, amit a gyártó állít, vagyis előhozhatjuk vele a kamerát vagy bármelyik kedvenc appunkat és még fotót is lőhetünk szorítással, de abszolút felesleges az egész. Hiába jönnek új funkciók, egyszerűen nem áll kézre, nem gyorsabb és nem kényelmesebb, mint lett volna mondjuk egy dedikált programozható gomb vagy egyszerűen az appok megnyitása és a képernyő megnyomása.

Az új funkciókról szóló videó tökéletes példája a fölöslegességnek, hiszen az asztalon kényelmetlenül kellene szorongatni a készülék szélét mondjuk egy fotóba történő belenagyításhoz, miközben az ujjunkkal fél másodperc alatt a szokásos mozdulatot elvégezhetjük a kijelzőn. Promótálni jó ez a funkció, de talán jobban jártak volna, ha a fejlesztésére költött összegből csökkentik a készülék bevezető árát vagy a kijelzőt igazítják a 2017-es trendekhez.

Ismét tündökölhet a HTC név.

Összegzés

A HTC U11 egy nagyon üde színfoltja a mostani felsőkategóriának. Igaz, hogy inkább 2016-os érzést kelt, mintsem 2017-est, de egy vitathatatlanul egy komoly csúcsmobil. Az erő megvan, a külsővel sincsen probléma, legalább egyedi, minőségi és elegáns. A kamerája kiváló, a hangélmény pedig klasszisokkal lekőrözi a többiekét. Az IP67-es por és vízállóságra nem tértem ki máshol, nincs mit hozzáfűzni, ma már elvárt fejlesztés a legfelsőbb szegmensben, csakúgy, mint a villámgyors ujjlenyomat-olvasó.

A készüléket 210-250 000 Ft környékén szerezhetjük be, ami nem olcsó, pláne úgy, hogy az LG G6 vagy a Samsung Galaxy S8 már jóval jobb áron is elérhető. Emiatt nagyon nagyon kár, hiszen részben az ár lesz az egyik oka annak, hogy nem fogy majd olyan mennyiségben, mint megérdemelné, a másik oka pedig a komoly konkurencia egyre hosszabb listája. Az biztos, hogy a HTC visszatért és nagy valószínűséggel ezekre az alapokra építkezve a 2018-as esztendő nagyon erős lehet tajvani részről.