Los Angeles Lakers. Gyerekkorom óta követem és szeretem a kosárlabdát, és két csapat volt, amit mindig is csodáltam: az imént említett sárga-lila brigád, valamint a Celtics. Rengeteg érdekes történet lapul előbbi felemelkedésében, történelmében, úgyhogy joggal jelenthetjük ki, hogy tévéképernyőkre és mozivászonra termett alapanyagról van szó, ennek ellenére nem készül túlzottan sok feldolgozás. Most azonban az HBO összefogott Adam McKay-jel annak érdekében, hogy elhozzák nekünk a Győzelmi sorozat: A Lakers dinasztia felemelkedése (Winning Time: The Rise of the Lakers Dynasty) című sorozatot.
A sztori, mint olyan, az 1980-as évekbe helyezi a nézőt, méghozzá a legendás Lakers kosárlabda csapat felemelkedése köré. Lényegében Magic Johnson körül kulminálódik a cselekmény, aki megérkezik a stáb köreibe, és a publikum egyszer csak egyfajta megmentőként kezd tekinteni rá, aki fellendíti minden szempontból a Lakers-t.
Ha az ember elsőre végignézi a színész-felhozatalt, akkor kapásból rávághatnánk, hogy micsoda illusztris gárdánk van, azonban ez csak beetetés. Jason Clarke, John C. Reilley, Jason Segel, Adrien Brody (!), sőt még a két Oscar-díjas Sally Field is feltűnik, akiket nem voltak restek ezerrel nyomni a sorozat trailerében.
Ők viszont csak egy-két epizód erejéig tűnnek fel. A Magic Johnsont alakító Quincy Isaiah egy ismeretlen név a szakmában, és a kritika alanyunk első szezonja alapján nem is kifejezetten lehetne kijelenteni, hogy orbitális tehetség rejtőzne benne. Egyelőre hozza a kötelezőt, de semmi kiemelkedőt nem kapunk.
Igazán érdekes történetet járhatunk be a Győzelmi sorozat: A Lakers dinasztia felemelkedése sorozatban
Akkor miben leledzik a szórakoztató faktor? Nos, itt jön képbe Adam McKay kézlenyomata. A nagy dobás és a Ne nézz fel! direktora producerkedett (illetve minimálisan írt és rendezett is) eme sorozat esetében, azonban egyértelműen érződik a hatása. Láttad A nagy dobást? Nos, akkor máris van egy tökéletes referenciád, hogy hogy fog festeni a széria.
A negyedik fal folyamatos áttörése, pörgős dialógok, vágások, komédia (olykor feketehumor) jellemzi a A Lakers dinasztia felemelkedését, ellenben határozottan érződik az is, hogy nem McKay gondoskodott a komplett projektről. Sajnos ezek a megoldások sokszor erőltetettek, nem pattogósak, és a kamerába nézős, negyedik fal áttörős monológok sem működnek.
Ennek ellenére nemcsak, hogy működik a sorozat, de szórakoztató is. Hiába tud sokszor elfáradni az imént említett "gimmick", hálát adhatunk az HBO-nak, amiért nem egy sokadik, tipikus, unalmas visszatekintős sportfilmet kaptunk. Teljesen érződik a játékfilmes jelleg, és igyekeztek annyira megfűszerezni az alapokat, hogy a laikust is bevonzza ez a történet.
A szóban forgó sorozat egyébiránt egy könyvadaptáció, méghozzá Jeff Pearlman 2014-es Showtime: Magic, Kareem, Riley and the Los Angeles Lakers Dynasty of the 1980s anyagát veszi alapul. Abba nem mennénk bele, hogy mennyire jó, mint adaptáció (hiszen önállóan kell helytállnia egy sorozatnak), de maradjunk annyiban, hogy bőven van még ott feldolgozható sztori.
Éppen ezért a második, sőt akár harmadik és negyedik szezon is bőven kilátásban lehet, főleg hogy a Lakers hátterét ismerve több generációnyi történést feldolgozhatnak a készítők - már feltéve, ha nem akarnak a Magic Johnson éránál maradni. De ez még a jövő zenéje.
Azt már talán mindenki megszokta mostanra a sportról szóló játékfilmekben és sorozatokban, hogy a mérkőzések nem túlzottan szórakoztatóak vagy valósághűek. Ez itt is igaz, de nem is tolták túl ezt a vonalat, inkább a kulisszák mögötti információkat mutogatják, és szerencsére az sem vállalhatatlan, amikor a Lakers pályán van.
John C. Reilly mellett Quincy Isaiah egyelőre nem remekel túlzottan
Kapunk szerelmi szálat, családszálat - minden adott tulajdonképpen egy igazi életrajzi drámához, csak éppen itt a humorosabb, pörgősebb, "Adam McKay-esebb" irányból közelítették meg a koncepciót. Mellette pedig gondosan átfonja az egészet az, hogy hogyan emelkedik fel a Lakers, Johnsonnal az élen.
Egy valamiben már most biztosak vagyunk: sikerre van ítélve a sorozat. Bár friss premierről van szó, és konkrét számokat nem kommunikált az HBO, de a Lakers-ös téma, az imént említett (csalóka) sztárgárda, és a sportjelleg meg fog fogni mindenféle közönséget egy csapásra.
A sorozat továbbá nem rest feldolgozni Johnson elképesztő mennyiségű szexuális kalandját sem (amiből, mint azt tudjuk, később a HIV-fertőzés is adódik), úgyhogy egy közel teljesen reális képet kapunk arról, hogy ki is volt ez az ember. Nem kell aggódni amiatt, hogy mosdatják, teljes valójában kapjuk meg az embert. Közel teljes valójában.
Aki egy borzasztóan rétegelt, okos sorozatot akar, az rossz felé kacsintgat, lévén nem ebben rejlik az erőssége. A szexizmus, a rasszizmus és az ilyesféle témák amolyan szerencsesütis kaliberben kerülnek az asztalra, és nem igazán érződnek úgy isten igazából háromdimenziósnak ezek a figurák. Persze ezen a folytatás még változtathat.
A sport szerelmesei egészen egyedi jeleneteknek lehetnek szemtanúi Győzelmi sorozat: A Lakers dinasztia felemelkedése sorozatban
Pontosan ezért a színészi játékok sem tudnak nagyon kidomborodni, habár az kétségtelen, hogy a korábban már említett színészgárda nagyon szórakoztató alakításokat hoz. Adrien Brody, Reilley, valamint Segel egyaránt nagyot gurítanak, meg persze mindig öröm, amikor közismert komikusokat ilyen szinten elmaszkíroznak és kimozdulnak a komfortzónájukból.
Hogy jó-e a Győzelmi sorozat: A Lakers dinasztia felemelkedése (Winning Time: The Rise of the Lakers Dynasty)? Úgy ahogy. Nevezzük inkább korrektnek. De mivel minden adott ahhoz, hogy egy tökéletes pillérként szolgáljon az elkövetkezendő évadokhoz, így nem lehet rá haragudni.
Ha szereted a sportot, akkor azért érdemes megtekinteni, ha valami szórakoztatót akarsz, akkor azért érdemes lecsekkolni, ha pedig szimplán érdekes a sporttörténelem egy darabkája - nos, akkor pedig azért kapcsold be a szériát.
