A televíziózás hosszú évtizedes múltra tekint vissza, az elmúlt években pedig a mobil piachoz hasonlóan igazán látványos fejlődésen esett át ez a piac, mostanra pedig elérkeztünk egy olyan pontra, hogy többet is kínálnak, mint ami igazából kellene. Az elmúlt években csak úgy röpködtek a két, három és négybetűs rövidítések, megjelentek az "okos tévék" és a vásárlók nagy része azt sem tudja, hogy neki pontosan melyik rövidítésre kéne figyelnie a saját igényeit szem előtt tartva. Az alábbi összefoglalónkkal egy átlátható, informatív körképet szeretnénk nyújtani a mai televíziós piacról, technológiákról, kiegészítőkről és egy kicsit megpróbálunk a jövőbe is belelátni.
Felbontások
A méretekre külön nem térnénk ki, hiszen ez egy szemmel jól látható faktor, mindenki a szoba és a pénztárca méretéhez mérten vásárol ezen a téren. A felbontás viszont más tészta, hiszen a HD (720p) mellé jó ideje bejött már a Full HD (1080p), az elmúlt 2-3 év nagy sztárja pedig az UHD és a 4K. A HD és Full HD felbontásokkal sokat nem foglalkoznánk, szinte mindenki ismeri őket, utóbbi még mindig uralja a piacot.
Az 1920 x 1080 pixel a mai napig elég élesnek mondható, akár 120 centiméter fölött is teljesen mértékben megfelelő, de tény, hogy a multimédiás tartalmak már meghaladták ezt a felbontást. Legyen szó YouTube videókról, filmekről vagy online streamekről, a legtöbb szolgáltató már 4K felbontásban is kiadja a tartalmakat. A 4K és az UHD azonban megtévesztő lehet az átlagfelhasználók számára, hiszen több gyártó is megtévesztően használja ezeket a fogalmakat. Többen azt hiszik, hogy az UHD és a 4K ugyanazt jelenti, pedig akad közöttük különbség, de természetesen nem arról van szó, hogy óriási lehúzást követnek el a gyártók.
Az UHD felbontást nevezhetjük az "átlagfelhasználók 4K-jának", de azért nem árt tisztázni, hogy miről is van szó. Ezt a felbontást az átlagfelhasználóknak készített termékek (főként televíziók) használják és ennek megfelelően azon tartalmak is, amelyeket ilyen készülékeken egy átlagfelhasználó fogyasztani szokott. 3,840 x 2,160 pixelről beszélünk, vagyis a számokat illetően igenis van különbség a 4K-hoz képest, mégis olyan szolgáltatók használják a 4K jelzést az UHD tartalmakra, mint például a Netflix vagy a Google.
Ennek főként marketing okai vannak, a tévégyártók közül is sokan inkább a 4K jelzőt részesítik előnyben és ez igaz a bolti eladókra és a különféle marketinganyagokra is. Még egyszer hangsúlyoznánk, hogy hatalmas összeesküvésről nincs szó, de nem árt tisztába rakni a dolgokat. Televízió vásárlásakor érdemes a specifikációnál a pontos felbontást ellenőrizni, vannak olyan termékek is, melyeknél a gyártó kiemeli, hogy valós 4K felbontásról beszélünk.
2016-ban az UHD Premium is egyre több helyen szerepel. Ez arra utal, hogy az UHD felbontáson belül a készülék felsőkategóriás technológiákat vonultat fel. Jobb kép és hangélményt kínálnak ezek a készülékek és értelemszerűen drágábbak is. Az UHD és 4K kapcsán sokan elgondolkodhatnak azon, hogy azonos képméret esetében miért is fordul elő gyakran az, hogy azonos gyártónál néhány Full HD modell drágább, mint néhány UHD.
Ha streamelünk, akkor értelemszerűen a nagyobb felbontás több sávszélességet eszik, megállhat a film vagy sorozat, várni kell míg betölt teljesen és ezek bizony nagyot rontanak a kikapcsolódás élményén. Összegezve a felbontásokat, tehát ne érezzük magunkat lemaradottnak akkor, ha 2017-ben is Full HD televíziót vásárolunk, lehetőleg személyesen is tekintsük meg a kijelölt készülékek képminőségét, ügyelve arra, hogy a bolti demó anyagok bizony csalókák lehetnek.
Technológiák
A felbontások mellett a gyártási technológiák és a képjavító technológiák mezején is könnyű elveszni, néhány gyártó saját irányba ment el, míg vannak közös fejlesztések, amik még élethűbb képekért felelnek, így itt sem árt rendet tenni a vásárlás előtt.
HDR tartalmakkal sem vagyunk elárasztva, de például a UHD 4K Blu-ray lejátszókon vagy akár online szolgáltatásokon keresztül is elérhetünk ilyen tartalmakat, melyek a kompatibilis televíziókon egészen lenyűgöző látványt nyújtanak.
Az OLED technológia szintén néhány éve megjelenő újdonság, mely bizony egy komolyabb mérföldkőnek is nevezhető. Az Organic Light Emitting Diode technológia akkor bocsájt ki fényt, ha áram halad át rajta. Ezekhez tehát nem szükséges külön háttérvilágítás, mint az LCD televíziók esetében, ennek pedig több előnye is van. Olyan mintha azzal a bizonyos mosószerrel kimostuk volna a tévénket, a színek élethűbbek, a fekete pedig új magasságokba emelkedett. A háttérvilágítás hiánya lehetővé teszi, hogy kisebb fényerőt kapjanak a sötét színek és az egész képünk kontrasztosabb lesz.
A QLED még nagyon új rövidítés, bevezetése pedig leginkább a Samsung érdeme. A vállalat a január elején megtartott CES 2017 alkalmával állt elő QLED televízióival, amelyek a Quantum dot Light Emitting Diode technológiára épülnek. Ez a fejlesztés állítólag az OLED paneleknél is alacsonyabb fogyasztást és nagyobb színhűséget kínál, a szervetlen anyagok felhasználása pedig állítólag megbízhatóbb és hosszabb élettartamot kínál.
Vagyis akinek a fekete szín és a szinte tökéletes színpontosság számít az továbbra is jobban jár az OLED televíziókkal. A QLED technológia jóval olcsóbb is, mint az OLED, ezért is lehet az, hogy a Samsung QLED tévéi elérhetőbb áron kaphatóak, mint az LG OLED szériája. A sorrend tehát LCD-QLED-OLED, az árak is eszerint lettek besorolva, de átlagos tartalomfogyasztáshoz mindegyik megfelelő. Azért ne verjük magunkat áruhitelbe még karácsonykor sem, hogy a legújabb technológiákat emeljük le a polcokról, hiszen nem valószínű, hogy olyan tartalmakat fogunk fogyasztani rajta.
Operációs rendszerek
Az okostévé nem egy új fogalom, jó néhány éve piacon vannak már a dedikált operációs rendszerrel rendelkező televíziók. Ezek azonban sokáig csak bosszantó extrának számítottak, hiszen lassúak voltak és sok mindenre nem is nagyon lehetett őket használni. Az LG által támogatott webOS állítólag az egyik legjobb rendszer a piacon, a legújabb generáció már jóval gyorsabb és a menüje is könnyen átlátható. A dedikált alkalmazások mellett már számos extra klienst is letölthetünk, különféle online stream szolgáltatók szoftverei közül válogathatunk.
A piac harmadik nagy szereplője a Google és az Android TV rendszer, mely mögé olyan óriások által be, mint például a Philips vagy a Sony. A bemutatókor egy megváltásnak tűnt a Google fejlesztése, sokkal nagyobb teret nyitott meg, mint a hozzá képest nagyon zártnak tűnő riválisok, viszont így évek múlva is vannak gyermekbetegségei. A Google-nél pedig egyértelműen nem élvez prioritást a rendszer rendbetétele, ami mellett a tévégyártók erősebben is lobbizhatnának.
Az eldobott hálózat és a fagyás modelltől függetlenül komoly gond és bizony pont a rendszerben rejlő hatalmas potenciált ölik meg ezzel. Ettől függetlenül nem bánjuk meg, ha a Sony vagy a Philips kínálatából vásárolunk tévét, hiszen a szoftver-jellegű hibákat előbb-utóbb csak kijavítják, onnantól kezdve pedig az Android egy egészen más világ. Persze az is igaz, hogy a legtöbb tévé manapság már "okos" sok felhasználó pedig ezt ki sem használja. A tévéadások és filmek nézéséhez ennek nincs közé, a YouTube-os tartalomfogyasztás nálunk tévén elég alacsony és a stream szolgáltatók sem a magyar előfizetésekből készítenek dollármilliós sorozatokat.
Néhány sort szentelnénk a kiegészítőknek is, egészen pontosan a hangprojektoroknak. A tévézés élményét ugyanis nem csak a képminőség, hanem a hangminőség is befolyásolja, erre pedig már megszülettek a házimozi rendszerek. Korábban sokat kellett szenvedni a vezetékkel, a szoba 4 sarkában elhelyezni a hangszórókat vagy a falra rögzíteni őket, aztán megjelentek a drágább, vezeték nélküli megoldások, majd pedig nem is olyan régen befutottak a hangprojektorok.
Ezek általában egy egy hangszóróból és egy erősítőből álló párosok, de már itt is széles a kínálat. A lényegük az, hogy méretükhöz képest egészen elképesztő hangtechnikát varázsolnak a szobákba, méghozzá egyre elérhetőbb árakon. Persze itt is igaz, hogy a drágább modellek többsége jelentősen jobban szól, illetve az sem mindegy, hogy a hangprojektorban hány hangszóró kapott helyet és milyen extrákat kínálnak például a vezeték nélküli csatlakozások terén.
A különféle tévéokosítókra nem térnénk most ki, hiszen a legtöbbjük Android rendszert futtat és sokat már nem tudnak hozzátenni az átlagfelhasználók számára.
Összességében tehát az elmúlt években sokat fejlődött a televíziók piaca, a 8K-t direkt nem hoztuk még szóba, hiszen jól látszik, hogy még a 4K sem terjedt el. A 3D technológiára szintén nem tértünk ki, hiszen amilyen nagy hangerővel megérkezett, olyan csendben és szégyenben távozott is. A technológiai piacon nehéz jó döntést hozni, minden évben jönnek az újabb modellek, az olcsóbb megoldások pedig egyre jobban felszereltek. Mindenki a pénztárcájának megfelelően válasszon és tényleg tekintse meg a kijelölt típusokat személyesen, olyan apróságok is segíthetnek a döntésben, mint például a távirányító elrendezése és az operációs rendszereket is ki lehet próbálni.
