A tudósok ugyanis úgy vélik, hogy a Sputnik Planitia névre hallgató terület - melynek felszíne jéggel borított - alatt egy komplett óceán lapulhat meg. Ennek a helyzetnek a kialakulására már nem egy teória született, most pedig egy szimuláció keretében megvizsgálták, hogy hogyan létezhet ilyen környezeti adottságok között egy egész óceán a bolygó felszíne alatt, a megfejtést pedig a gázrétegben látják.
Az általuk vizsgált modellben kulcsfontosságú lehet a klatrát-hidrát réteg. Ezek a hidrátok olyan gázhalmazállapotú molekulák, mint például a metán, amelyek molekuláris "vízi ketrecbe" vannak befogva. Ezek nagyon viszkózusak és nagyon alacsony hővezető képességgel rendelkeznek, így ideális anyagként szolgálnak az óceán jeges felületétől való elválasztására.
A hidrátoknak köszönhetően az óceán szigetelésre kerül, és meg tudja tartani a keletkezett hőt. A felület is szépen lassan átalakulhat. A réteg nélkül kb. 1 millió év alatt egy vastag, egységes kéreg keletkezne. A klatrát-hidrátok szigetelőrétegével ez az evolúció sokkal hosszabb, várhatóan meghaladja az 1 milliárd évet.
A kutatók azt sugallják, hogy a gázréteg lehetséges összetevője a törpebolygó magjából származó metán. Ez összhangban van a Pluto légkörének általános összetételével, amely nitrogéngazdag és metán-szegény.