A vizsgálatok során több, mint 4800 hangfelvételt rögzítettek a Tai Nemzeti Parkban, ami helyileg Elefántcsontparton van, a kutatást mindössze 3 csimpánzcsoportnál kezdeményezték. Mivel a bonobók mellett a csimpánzok azok az emlősök, akik a genetikai állományt nézve a legközelebb állnak az emberhez, így rájuk esett a választás a nyelv és a kommunikáció kapcsolatának a feltérképezésében. Ez a majomfajta ráadásul az emberi jelrendszerre is fogékony és bizonyos szintig tanítható is.
A majmok közti hangalapú kommunikációról készített tanulmány igazán átfogó vizsgálati eredményt mutatott, a csimpánzok "beszédét" a vizsgálatok alapján struktúrák szabályozzák, aminek mentén képesek hangszekvenciát létrehozni, ezáltal a kisebb szekvenciákat több, hosszabb folyamatban átrendezni. Ennek eredményeként a csimpánzok nyelvében szintaxis ismerhető fel, ami az evolúciós fejlődés egyik alapja is.
A szintaxis által az emberéhez hasonló kifejezések és szavak kaphatnak jelentést és összeállhat egy érthető mondat is. A vizsgálat során megfigyelt szekvenciák egyike, az állatok tipikusnak mondható huhogása volt. A kutatási eredményeket látva, a következő lépcsőfok a hanglejtés tüzetesebb vizsgálata lesz, majd a két eredmény közös megfigyelése hozhat akár egy nagyobb áttörést is a csimpánzok kommunikációs adottságait nézve.