Óriási felfedezést tett az ESO nevéhez köthető VIMOS nevű műszerrel egy nemzetközi csillagászcsapat, akik felfedezték minden idők legnagyobb szuperhalmaz-kezdeményét, mely Hüperión név alatt a korai világegyetem óriási égitest-csoportjaként írható le.
A kérdéses képződmény - amihez fogható méretűt és tömegűt még soha nem láttak korábban - a tudósok szerint az ősrobbanás után mintegy 2,3 milliárd évvel keletkezhetett, ami azért meglepő, mert ilyen hatalmas tömegben és a világegyetem ilyen korai időszakában nem számítottak ekkora égitest-halmazra, ennyire összetett rendszerek kialakulásához ugyanis a jelenlegi ismereteink szerint sokkal több időre lett volna szüksége a világegyetemnek.
Az ESO Nagyon Nagy Teleszkópjára szerelt speciális műszerrel ráadásul a Hüperión szerkezetébe is betekintést nyerhettek a szakemberek, ezáltal kiderült, hogy az összetett szisztémában hét sűrűbben átszőtt régió helyezkedik el, ami szintén nagyon furcsa, hiszen a világegyetem hozzánk közelebbi részein elhelyezkedő szuperhalmazok szerkezete sokkal egyszerűbb és koncentráltabb.
A felfedezés leginkább azért nagyon fontos, mert segítségével a kutatóknak lehetőségük nyílik alaposabban is megismerni az efféle kozmikus óriások képződését és fejlődését.
Tényleg nem lehet megbízni ezekben a csillagászati dolgokban...
