Ezek a repedések ráadásul közel egyidősek lehetnek az ősrobbanással, noha az emberi technológiák egyelőre még nem olyan fejlettek ahhoz, hogy ezeket a sérüléseket meg tudják figyelni vagy detektálni, de abban sokan egyetértenek, hogy ezek akkor keletkezhettek, amikor az ősrobbanás után felforrósodott világegyetem lassacskán lehűlt.
A fizikusok egyelőre csak elméleti számításokkal tudják igazolni ezeknek a repedéseknek, vagy szaknyelven kozmikus húroknak a jelenléteit - melyeket Hernández professzor a jégen futó repedésekhez hasonlított -, azonban úgy vélik, hogy mikrohullámú háttérsugárzással már most ki lehetne mutatni néhányat, mindehhez csak arra lenne szükség, hogy felerősítsük valamilyen formában ezeket a jeleket.