A tudósok egy ősi tengerfenéki üledékben található apró szálak elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a mikrobák kozmopolita populációi mindössze 300 millió évvel a Föld kialakulása után létezhettek, és arra utalnak, hogy hasonló ősi ökoszisztémák más bolygókon is hasonlóan gyorsan kialakulhattak.
A Science Advances című szaklapban a kutatók a kanadai Québecben található Nuvvuagittuq szuprakrusztikus övből (NSB) származó, 3,75 és 4,28 milliárd évesre becsült kis kőzetdarabot értékelték. Még 2017-ben a csapat azzal váltott ki igazi biológiai barney-t, hogy azt állította, hogy a jáspisdarabkában található apró struktúrákat baktériumok okozták, így legalább 300 millió évvel tolva ki az élet megjelenését a Földön.
Korábban a legrégebbi állítólagos fosszíliákat 3,46 milliárd évvel ezelőttre datálták, bár egyes tudósok vitatják ezeknek az ősi gömböcskéknek a valódiságát, azzal érvelve, hogy nem biológiai folyamatok hozhatták létre őket. Hasonlóképpen gyanakvással fogadták az NSB struktúrákat is, ami arra késztette a kutatókat, hogy közelebbről is megvizsgálják ezeket az ősi struktúrákat.
Új elemzésük elvégzéséhez a csapat mindössze 100 mikron vékony szeletekre boncolta a kőzetet, és számítógépes 3D-s modelleket is készítettek a mintájukban található lenyomatokról. Ez lehetővé tette számukra, hogy olyan struktúrákat azonosítsanak, amelyek nagyobbak és összetettebbek voltak, mint a korábbi elemzésük során kiszúrtak.
De a tudomány már csak ilyen, sosem lehet elhinni amit kifilozofálnak...
