LG G Pad 8.0 Teszt

2015. március 14.
9151
Advertisement
Figyelem! Ez a hír már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Figyelem! Ez a hír a régi androgeek rendszerből lett átmentve, ezért képek és szövegformázások hiányozhatnak belőle!
scrn profilja, adatai
scrn
A LG G Pad 8.0-át teszteltük.

Egy kellemes tablet mellyel telefonálni is tudunk. Hozzánk a fehér színű eszköz érkezett és már alig vártuk, hogy tesztelhessük.

A G Pad 8.0 nem kívánja megdönteni az előlap helykihasználásával kapcsolatos rekordokat, ám az jól látszik, hogy a dél-koreaiak igyekeztek egy viszonylag kompakt eszközt piacra dobni. A 210,8 x 124,2 x 9,95 milliméteres méretek könnyed kezelhetőséget eredményeznek, így akár egy kézzel is tudjuk használni az eszközt. A modell főként műanyagból készült, de a belsejében biztosan találunk pár nehezebb anyagot is. Erről a súlya árulkodik mely pontosan 342 gramm.

Külső:

A tablet összeszerelése példátlan, ahogy már megszoktuk az LG-től. Hiába csavartam, feszegettem, nem tudtam belőle egy reccsenő, roppanó hangot sem kicsikarni. Az előlapot ellenálló üvegborítás védi az esetleges sérülésektől és karcoktól, hogy ez mennyire hatásos, azt azért ritkán érdemes tesztelni. A 8 hüvelykes képátlóval rendelkező kijelzőn 800 x 1280 pixel jelenik meg, az IPS panelnek köszönhetően nagyon jó a betekintési szög, a kontrasztarány és a fényerő sem rossz. Napfényben kicsit problémásabb a kijelzőt pásztázni, de nem lehetetlen. Nyílván eme panel nem erre termett, de nem lehetetleníti el a cselekvést.  A közepesen széles keret tetején egy LG logó, valamint egy 1,3 megapixeles kamera terül el, más viszont nincs, a vezérlőgombokat a képernyőről érjük el.



A csatlakozók/foglalatok többsége a készülék tetején található, itt vehetünk ugyanis szemügyre egy infralámpát, egy 3,5 milliméteres jack kimenetet, egy mikrofont, valamint egy kis ajtót. Ide rejtették mind a microSD, mind pedig a microSIM foglalatot, ám utóbbihoz egy apró fém tálca tartozik, amivel be tudjuk helyezni a kártyát. A hátlap igencsak minimalista dizájnt kapott, matt felületű, nem csúszik. Felül egy 5 megapixeles kamera bontja meg az egységet, középen az LG felirat található, alul pedig két, lyukacsos nyílás figyelhető meg. A bal oldali rejti a hangszórót a másik maximum szellőzési célt szolgál.



Hardver:

A G Pad meghajtásáért a 28 nanométeres csíkszélességű Qualcomm Snapdragon 400 (MSM8926) SoC felelős. Az ARMv7 architektúrájú processzorban Cortex-A7 magok dolgoznak, méghozzá négy darab, mindegyik maximum 1,2 gigahertzre skálázva. A grafikus gyorsítást az Adreno 305 végzi, rendszermemóriából pedig 1 gigabájtot rejt. A belső tárhely mérete ennél már jobb, 16 gigabájtos flashmemória fért a tabletbe, ebből a rendszer valamennyit lefoglal, ám azért szűk 14 gigányi így is marad a tartalmak tárolására. Ha ez nem lenne elegendő, akkor a microSD foglalat segítségével maximum 32 gigabájtos kártyákat tud kezelni. A gépben található rezgőmotor is, így az értesítésektől hang nélküli üzemmódban sem fogunk elesni.

Szoftver:

A G Pad 8.0-ra már az Android 4.4.2-t telepítették, ráadásul nem maradt el a legújabb, egyedi LG-s kezelőfelület, mely számos extrával szolgál. Nyilván kérdés, hogy a készülék megkapja-e majd a Lollipop frissítést, ám a dél-koreaiak még egyáltalán nem nyilatkoztak ezügyben. A rendszer plusz szolgáltatásait már a lezárt képernyőn észlelhetjük, hiszen ide akár hat gyorsikont helyezhetünk ki, amivel a legfontosabb programok elérését segíthetjük elő. A dupla koppintásos kijelzőfeloldás és altatás tökéletesen működik, ugyanígy hibátlanul használható a Knock Code, ami egy biztonságos képernyőlezáró mód, a megjelenítőn négy részre osztott négyzetben tudunk tetszőleges sorrendben mintákat kialakítani, így be sem kell kapcsolni a kijelzőt, elég rábökni az előre beállított pontokra, és máris a főoldalra jutunk. Ezt személyre szabhatjuk gyorsikonokkal és alkalmazásfelületekkel, csíptető mozdulattal pedig áttekintő nézetet kapunk, ahol további lapokat adhatunk hozzá a meglévőkhöz.

Fontos ezen a ponton megemlíteni, hogy a teszt készülék többször elfelejtette a Knock Code-ot és feloldva hagyta magát a táskában. Ez azért bosszantó, mert ha sim kártya is van a készülékben, akkor bárkit felhívhatunk véletlen, netezhetünk véletlen és az üzemidőnek sem tesz jót az állandóan világító kijelző. Persze ezt nem a rendszer rovására hozom fel, mert elképzelhető, hogy maga a teszt készülék sínylette meg az előző szerkesztőségekben tett látogatását. Sajnos, ilyen gyakran előfordul.

A beállítások menüben találjuk a Smart Cleaninget, mellyel az ideiglenes, nem használt fájlokat tudjuk törölni a gépről. A kijelző menüpontban változtathatunk a kikapcsoló effektust (retro TV, fekete lyuk, halvány), ugyanitt találjuk az intelligens képernyőt, így ha ameddig a készülék érzékeli az arcunkat, addig nem kapcsol ki a megjelenítő. Az előlapi érintőgombok kombinációját szabadon megadhatjuk, kihelyezhetjük a vissza, home, alkalmazásváltó, értesítés, QSlide és QuickMemo+ gombokat.

Az alkalmazásváltó megnyomása után hatalmas kártyalapokként láthatjuk a futó appok utolsó képernyőképét, törölhetjük az összeset a rendszermemóriából, a kettős ablakra rányomva pedig a kijelzőt kettéosztva tudunk két applikációt egyidejűleg futtatni. A gyári billentyűzet kiválóan használható, kellemes távolságra helyezkednek el a gombok, gyorsan elérjük a hangulatjeleket, valamint a számokat.

Kamera:

Nem találkoztam még olyan tablettel, amiben a kamera igazán szót érdemelt volna. Nos persze, nem is arra lettek kitalálva, hogy 150 megapixeles képeket lőjjünk a parkban velük. Inkább arra, hogy a videóbeszélgetések azért normális minőségben lezavarhatóak legyenek, és, ha netán olyan eseményt pillantunk meg amit mindenképp rögzíteni kell, akkor legyen egy átlagos kamera benne. Ez a G Pad-nál sincs másként.



A hátlapra egy 5, az előlapra pedig egy 1,3 megapixel felbontású fényképezőt szereltek, a ledes vaku mindkettő esetében elmaradt, ám a fő modul legalább az autofókuszt megkapta. A szoftveres támogatottság nem bővelkedik túl sok opcióban, a módok között is mindössze panoráma és automatikus menüpontot találunk. A beállítások között rácsvonalat, időzítőt (3 és 10 másodperc), hangvezérlést (csíz, smile, whisky, kimchi, LG szavakra exponál a kamera), valamint felbontást találunk. Fényképek esetén maximum 2560 x 1920, videók esetén pedig 1920 x 1080 pixel az engedélyezett maximális méret.



Sok tesztfotót nem készítettem mert nem volt értelme. Az új gazdája nem erre fogja használni. Ettől eltekintve a képek nem is annyira rosszak, sőt némelyik mai okostelefonnal is felveszik a versenyt. Az átlagnál mindenképp jobbak.

Akkumulátor, Kommunikáció:

Kétféle változatban kapható az LG tabletje, a sima WiFi-s verzió mellett megvásárolható a nálam is járt 4G/LTE variáns is. Utóbbinak köszönhetően a gép microSIM-eket fogad, a készülék Cat.4-es, így LTE-n 150 Mbps, HSPA-n pedig 21,1 Mbps letöltési sebesség érhető el. Igénybe vehetjük továbbá a 802.11a/b/g/n-es WiFi-t, a Bluetooth 4.0-t, és a töltésre, adatmásolásra, és külső eszközök csatlakoztatására használható microUSB 2.0-s csatlakozót. A sokat navigálóknak a GLONASS műholdak információt felhasználni képes A-GPS modul jöhet még jól, szempillantás alatt pozicionál a tablet.

A 4200 mAh akkumulátorral nincs gond. Nem merült le gyorsan és majdnem 8 órát tudtam vele játszani egyhuzamban. Meg merem kockáztatni, hogy filmet nézni és netezni dupla ennyit lehet vele.
nincs még hozzászólás