Tavaly augusztusban járt nálunk a G Flex amit szerettünk.
Voltak hiányosságai és például a nagysága nagyon zavaró volt, de ennek ellenére egy szerethető, kellemes "kis" telefon volt. De az új kisebb lett, szebb és gyorsabb.
Külső, doboz:
A doboz nagyon gusztusos lett. Szép színe és motívuma is magáért beszél. A doboz két széle ívesre lett vágva, hogy már ezzel is ordítsa magáról, hogy a benne lapuló készülék "más" mint a többi. A dobozban csupán töltő, adatkábel és headset található aminek a QuadBeat 2 nevet adták. A kialakítása hallójáratos és meglepően szépen szól.
A telefon sokkal kompaktabb, mint elődje volt. A kijelző 5,5 hüvelykesre csökkent vissza, a felbontás Full HD-ra nőtt. Az LG okostelefonokon a gombok a hátlapra költöznek, itt sincs másképp, az előlap több mint 73%-át az a P-OLED kijelző foglalja el. A P-OLED kifejezésből a ?P? azt jelenti, hogy plastic, vagyis a hagyományos kijelzőkben levő üveget műanyagra cserélték, hogy ne csak hajlított, de valamennyire hajlítható is legyen a panel. Felül találunk beszédhangszórót, az értesítési led-et és a kamerát is, amely 2,1 megapixeles felbontású. Alul a microUSB 2.0 és a 3,5mm Jack csatlakozó található.
A hátlapot ugyan le lehet bontani, de mivel az akkumulátor nem egy darab tömb, hanem az LG Chem hathatós közreműködése kapcsán a cellák nem egy összefüggő területet alkotnak, hanem több kisebb darabban vannak elszórva, ezért nem kiszedhető. Ez kell is egyébként ahhoz, hogy a G Flex 2 ne csak simán hajlított, hanem valamennyire hajlítható is legyen. A telefon ugyanis lazán kibírja, ha annyira ránehezedünk a hátsó részére, hogy szinte kilapuljon, rugalmasan visszanyeri az alakját és ez nem okoz benne maradandó károsodást. (Ezt annyira nem feszegettük, ahogy az első Flexnél sem. Nagyobb erővel megnyomtuk és láttuk, hogy tényleg működik.) Szóval, ha véletlenül a farzsebben marad amikor bepattanunk az autóba és ráülünk, akkor sem lesz nagyon gond.
A kamera egyik oldalán vaku, a másik oldalán lézeres távolságmérő található. Alattuk fedezhető fel a gyártó védjegyének számító hármas gombkombináció, a kijelzőt bekapcsoló és lezáró gombot fent-lent navigációs billentyűk fogják közre. Ujjbeggyel is könnyen kitapogatható és egyértelmű, hogy melyik micsoda, a hajlított kialakításnak van egy olyan előnye is, hogy nagyon jól ül a tenyérben a G Flex 2, mindenféle bűvészkedés nélkül tudjuk kezelni a hátsó gombokkal is a telefont. A hátlap ráadásul egy speciális bevonatot kapott, amely képes az apróbb karcokat meg nem történtté tenni, szobahőmérsékleten 10-12 perc alatt tűnnek el a sérülések, ha kicsit dörzsölgetjük a felületet, akkor a hő hatására ez még gyorsabban megtörténik. Persze a mély karcokat nem képes "begyógyítani", szóval ne essünk neki kulccsal, csavarhúzóval vagy egyéb szerszámmal.
Hardver, Szoftver:
A Flex 2-ben a Qualcomm legújabb chipsetje, a Sanpdragon 810 dolgozik. A nyolcmagos processzor négy Cortex-A53-as és négy Cortex-A57-es magot tartalmaz, előbbiek 1,5 GHz-en, utóbbiak elvileg 2 GHz-en ketyegnek. A lapka kétcsatornás, csatornánként 32 bites szélességű memóriavezérlőt használ, továbbá kapott modern integrált LTE modemet, Hexagon DSP-t, illetve két ISP-t. Emellett a platform részét képzik az egyéb extrák, mint az IEEE 802.11ac-s MIMO Wi-Fi és Bluetooth 4.1 vezérlő, illetve az NFC is. A GPU az Adreno 430-as, ami támogatja az OpenGL ES 3.1-t és a Renderscriptet, illetve az OpenCL 1.2-t is. A készülék kétféle verzióban kerül piacra, a 16 GB-os belső tárhellyel rendelkező variáns 2 GB RAM-ot kap, a 32 gigabájtos változatban 3 GB RAM dolgozik. Itthon jellemzően a kisebb kapacitású modell lesz majd forgalomban, mi is ezt kaptuk meg.
Hiába az erős hardver, voltak pillanatok amikor a Flex 2 megingott. Döcögött. Én inkább csak a képkezeléseknél vettem észre, magával a rendszerrel nem volt probléma s nem vesszük ide az Android betegségeket (alkalmazások leállása, lefagyása). Ez persze nem a telefont minősíti s aki Androidot használ, az tudja, hogy néha megesik az ilyen.
A legördíthető értesítési sávon fent elérjük a gyors beállítások ikonjait, lentebb állíthatjuk a fényerőt és a hangerőt. A teljesen néma mód helyett az 5.0-s Androidban a ?Ne zavarj? üzemmód választható, ez viszont az ébresztéseket is kiüti. A menü oldalra gördíthető, szabadon változtatható az ikonok sorrendje, illetve mappák itt és a főképernyőkön is létrehozhatók. A G3-ból ismert fitnesz felületet ezúttal is a főképernyőtől balra haladva érjük el. Itt létre kell hoznunk a profilunkat, majd specifikálhatjuk a célokat (elégetett kalóriát, lépésszámot és megtett távolságot számol a szoftver). A felület lehetőséget ad arra is, hogy csatlakoztatott eszközök adatait is befogadja. Különböző gyakorlatokat is indíthatunk, séta, futás, bringázás, túrázás és görkorcsolyázás van az opciók között, ilyenkor a telefon GPS vevőjére is támaszkodik a szoftver a pontosabb adatok érdekében.
A beállításokban találunk sok hasznos dolgot, amit külön is testreszabhatunk. Többek között ilyen az értesítési LED. Van a Flex 2-ben is, ahogy a többi LG készülékben Smart Cleaning nevű menüpont, ami lehetőséget biztosít arra, hogy töröljük az ideiglenes fájlokat és kilőjük a háttérben futó appokat. Lehet a virtuális gombsorokat jobbra-balra helyezni, hogy egy kézzel jobban használható legyen a telefon, illetve vannak gesztusvezérlési opciók is. Beállítható, hogy a telefon lefordításával lenémítsuk a bejövő hívást, az ébresztést, illetve a riasztásokat, valamint ha csörög a készülék, akkor a fejünkhöz emelve fogadja a hívást.
A Google appokat egy külön mappába száműzték az LG mérnökei, de persze a gyakrabban használt szoftverek innen kihúzhatók a menübe. Akad egy Box kliens is, ami 10 gigányi felhős tárhelyet biztosít. Az időjárási alkalmazás adatait az Accuweather szolgáltatja. A Quick Remote a telefon tetején található infravörös portot használva varázsolja a készüléket távirányítóvá. Ellentétben a legtöbb ismert megoldással a G Flex 2-ben nem csak infravörös jeladó, hanem vevő is van, így univerzális távirányítóként is működik, azaz kvázi mindennel együtt tud működni, ha az eredeti távirányító gombjait a telefon felé fordítva végignyomkodjuk. A Flex szoftver téren majdnem csak teljesen megegyezik a G3-al, persze kisebb eltéréseket találunk.
Kamera:
A hátlapra tett kamera kapcsán biztosra akart menni az LG, ezért a hírek szerint egy az egyben átemelték a G3-ban már bizonyított modult. Ez azt jelenti, hogy a 13 megapixeles felbontás adott, bekerült a funkciók közé a lézeres fókuszálás, valamint az optikai képstabilizáció is. Ezt a felhozatalt még egy kéttónusú ledes vakuval is megtolták, tehát elvben minden adott hozzá, hogy a G Flex 2 ne valljon szégyent képalkotás kapcsán. És ahogy a teszt fotókat nézzük a G3 teszt alatt és a Flex 2-vel készült teszt képeket is átfutjuk, szinte teljesen azonos a két készülék képminősége. A fókusz villámgyors a lézeres autófókusznak köszönhetően. A képek jók nagyon, de néha előfordul az elmosódás és a zajosság. A videó készítés során a színek kicsit világosabbak és nem olyan szín gazdagok mint mondjuk egy Lumia 930-nál. Ugyanez elmondható a Z3 kamerájáról is, ott is hasonló jelenséget tapasztaltam.
A kereső bal oldalán sorakoznak az opciók, állítható a képméret, kikapcsolható az automatikus HDR, a vaku, a hangra történő exponálás. Kérhetünk rácsvonalakat, megadhatjuk a képek mentési helyét, válthatunk előlapi kamerára és bekapcsolhatjuk a panoráma módot, illetve a kettős kamerát, amikor egyszerre exponál az előlapi és a hátlapi modul. (Ebben az esetben kicsit lassabb a képkészítés, ami érthető. Nem is szorul különösebb magyarázatra.)
Teszt képek:
Adatkommunikáció, akkumulátor:
Adatkommunikációs fronton a G Flex 2 szinte mindent tud. Mobilhálózatokon a Cat.6-os LTE-nek köszönhetően elméletileg 300 Mbps letöltési sebesség is elérhető. A 802.11 a/b/g/n/ac szabványú WiFi modul meglepően érzékeny, az átlagnál távolabbról is látta a szerkesztőségi routerek jelét. A Bluetooth verziószáma 4.1-es, ismeri az LE, az A2DP és az apt-x szabványokat, a burkolat alatt van NFC, a pozícionálásról pedig GPS és GLONASS vevő gondoskodik ? ezzel sem volt a világon semmi probléma.
Remek hír, hogy a Flex 2-be még nem nano SIM-et kell raknunk, hanem megelégszik a micro SIM-el. Mellé pattinthatunk micro SD kártyát is, amivel 128GB-ig növelhető a tárhelyünk. Két böngészőt kapunk, a Google Chrome mellett egy AOSP alapokon nyugvó variáns is a repertoár része. Ez tud ablakban is futni, menthetjük az oldalakat offline olvasáshoz.
A készülékben 3000 mAh kapacitású telep van, ami kisebb, mint az előző G Flexnél, hiszen maga a telefon is kisebb. Nálam egy napig simán elment a telefon minden probléma nélkül. Az egész napos izzasztásnál is még 8% pislákolt a telepben, mire áramot kapott. Full HD film streamnél gyorsabban leszippantotta, de kb 8 órát így is kibírt. 15%-os töltöttségi szint alatt a navigációs sáv alul-felül narancsszínűre vált, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a töltés szükségességére, illetve bekapcsol az energiatakarékos üzemmód. Ebben az állapotban csökkenti a processzormagok teljesítményét a gép, hogy spóroljon az árammal, ennél bővebb konfigurációs lehetőség gyárilag nincs. (Ez nekem nagyon bejött, okos ötlet.)
